Jelentősen szigorítja a kormány a "Stop Soros" törvénycsomagot, és ilyen formában nyújtja be kedden az Országgyűlésnek - jelentette be a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár.
Bár a korábbi elképzelés alapján az úgynevezett Soros-terv ellen irányuló, a kormány által Stop Soros-ként aposztrofált törvénycsomag még regisztrációs kötelezettséget írt elő a migrációt segítő szervezetek számára, a társadalmi egyeztetés nyomán e tevékenységet már belügyminiszteri engedélyhez kötnék.
Tuzson Bence hozzátette: a cél, hogy Magyarországon migrációt szervezni, támogatni vagy finanszírozni csak engedély birtokában lehessen, amelyet a belügyminiszter adna meg a nemzetbiztonsági vonatkozások megvizsgálása után.
A törvénycsomag szigorított formában kerül majd az Országgyűlés elé.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára kiemelte, hogy e belügyminiszteri engedély nemzetbiztonsági vizsgálat után születhet meg, amihez a nemzetbiztonsági törvényt is át kell írni.
"Kötelessége lesz a szolgálatoknak nemzetbiztonsági szempontból átvizsgálni a kérelmező szervezeteket, azoknak a működését. A belügyminiszter a döntése meghozatalakor figyelembe veszi ezt a véleményt. A döntés ellen eljárásjogi szempontból bírósághoz lehet fordulni".
Pénzbírság és törlés lehet a vége
Ha egy szervezet nem kér engedélyt, a tervezet értelmében előbb az ügyészség figyelmezteti és kéri a szervezet adószámának törlését. Ha továbbra sem hagy fel az érintett szervezet e tevékenységével, 1,8 millió forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, sőt – újabb törvényszegés esetén – törölhetik a nyilvántartásból.
Mindemellett a csomag szerint továbbra is 25 százalékos illetékfizetési kötelezettség terheli a migrációt segítő szervezetek külföldről származó támogatásait és változatlan maradt a törvénytervezet a migrációt szervező és segítő személyek távoltartására vonatkozó eleme.
Tuzson Bence aláhúzta, hogy a törvénycsomag bizonyos passzusait csak kétharmados többséggel fogadhatja el a Ház, ezért a politikus az ellenzéki képviselők támogatását kérte. A javaslat jövő héten kerülhet az Országgyűlés napirendjére.
Azt a felvetést, hogy a Fidesz legutóbbi plakátkampányával áthágta a saját maga által alkotott plakáttörvényt, az államtitkár álhírnek nevezte.
Az ellenzék szerint figyelemelterelés
Az ellenzéki frakciók mind figyelemelterelésnek tartják az úgynevezett Stop Soros tervezetet, ám nem mindegyik zárkózott el mereven annak lehetséges támogatásától.
Az MSZP nem támogatja a Stop Sorosnak nevezett törvénycsomagot, mert az nem szól másról, csak arról, hogy a Fidesz ne az embereket valóban érdeklő témákkal foglalkozzon – mondta az InfoRádiónak Budai Bernadett, az MSZP szóvivője.
"Arra hivatott, hogy elfedje, hogy igazából a migráció, a betelepítés fő szervezői éppen a kormányzati szereplők. Hiszen nem felejtsük el, hogy ők fogadtak be 1300 menekültet titokban, a kormány volt az, aki letelepített 20 ezer gazdasági bevándorlót a letelepedési-kötvényekkel, ők engedtek be orosz bűnözőket az országba és ők üzleteltek tisztázatlan hátterű közel-keleti személyekkel".
Mirkóczki Ádám, a Jobbik részéről úgy látta, hogy a kormánynak az elmúlt években oltalom alá vett több ezer menekült nyomán elsőként arról kéne számot adnia, hogy „miért hazudozta végig az elmúlt éveket”?
"Ez megint egy kampányelem, megint egy figyelemelterelés, megint a politikai óvoda és a butaság csúcsra járatása és a társadalom agymosása. Hogy ez a javaslat konkrétan mennyire szolgálja az ország biztonságát és mennyire a Fidesz-propaganda céljait, ezt majd a frakció, annak elnöksége és a szakpolitikusaink eldöntik".
Kanász-Nagy Máté, az LMP szóvivője maga is úgy látta, hogy a csomag csupán a valós problémákról való figyelemelterelést szolgálja.
"Teljesen nevetséges, hogy ehhez a törvénycsomaghoz, ami egy teljesen értelmetlen és tragikomikus csomag, még az ellenzék támogatását is kérik, amikor egyébként tudni lehet, hogy ők maguk, a fideszes képviselők is elismerik: óriási butaság a csomag ebben a formában".
Kanász-Nagy Máté elképzelhetőnek tartotta, hogy - amennyiben elfogadja a csomagot a Ház -, emiatt is (az úgynevezett civil-törvényhez hasonlóan) az Alkotmánybírósághoz fordulnak.