Nem látszik még, hogy melyik párt lenne a Fidesz érdemi kihívója

InfoRádió
2018. január 15. 17:28
A politikai elemzők szerint még bővülhet az MSZP-Párbeszéd együttműködés, de nem látszik a pártok mögötti szavazóbázis, amivel le lehetne váltani a kormányt.

A kormánypártok és az ellenzék oldalán is változásokat hozott, hogy múlt héten az államfő kijelölte a választások időpontját – mondta Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezérigazgatója az InfoRádiónak. Az elemző elmondta, alig több mint 80 nap van a választásokig, amiből 50 nap lesz a hivatalos kampány.  

Mráz szerint, amióta Áder János köztársasági elnök április 8-ra kiírta az országgyűlési választást, a pártok igyekeztek „felsorakozni a rajtvonalhoz”. Hozzátette, a kormánypárti oldalról például kiszivárgott, kit indítanak el Szeged egyes számú választókörzetében,

az ellenzéki oldalon viszont továbbra is az együttműködés részleteiről folyatódnak „az alkudozások és a spekulációk.” 

Pulai András, a Publicus Intézet vezetője szerint senkit nem lepett meg a bejelentett időpont, hiszen jogilag ez volt az első lehetséges dátum, amire ki lehetett írni  a választást. Úgy vélte azonban, izgalmasnak ígérkezik, hogy az MSZP és a Párbeszéd együttműködéséhez mely pártok fognak még csatlakozni. Hozzátette, az ellenzéki szavazók közül többen is támogatnának egy szélesebb együttműködést, de vannak olyan pártok, amelyek láthatóan kimaradnák a közösködésből. 

Mráz Ágoston Sámuel szerint sem valószínű, hogy az MSZP-Párbeszéd együttműködésnek a jelenlegi formája lenne a végső, azonban hozzátette azt is, hogy a pártszövetség esetén akár a 10 százalékos küszöb átlépése is nehézséget jelenthet. 

„Szebb időkben, régebben, nevetségesen egyszerű kísérlet lett volna, de most, hogy ilyen sok baloldali párt indul, annál nehezebb” 

–  mondta Mráz az esélyekről. 

A Publicus Intézet szerint az MSZP 13 százalék körül, a Párbeszéd pedig 1 százalékon áll, matematikailag tehát be tudnának jutni közösen az országgyűlésbe. Az intézet vezetője szerint ez értelemszerűen a minimum, amit elvárnának a kormányváltást akarók.

Mráz Ágoston Sámuel szerint még csatlakozhatnak más pártok is az együttműködéshez, de az elemző szerint kérdés az, hogy valóban hoznának-e további szavazatokat. Hozzátette: azok a pártok, amelyek nem jelentkeztek be eddig a koordinált elindulásba, nem igazán rendelkezhetnek olyan szavazóbázissal, ami által alkupozícióba kerülhetnének. 

Az Együtt nagyon nehéz helyzetben van azzal, hogy külön listát indított, hiszen az 1 százalékot esetleg elérheti , de lehet, hogy még azt sem sikerül – mondta a Publicus Intézet vezetője. Hozzátette, az Együttnek mérlegelnie kell azt az eshetőséget is, hogy

kamupártként könyvelik el a választók, mivel egyedül egészen biztos, hogy nem tud a parlamentbe bejutni, viszont így is megkaphatja az állami támogatást.

Több párt megítélése is könnyen sérülhet, mivel az 1 százalékos pártok önálló indulását nehéz másképpen értelmezni. A Publicus Intézet mérése szerint a Momentum jelenleg körülbelül 1 százalékon áll, ezért hamar meg kell hoznia azt a döntést, hogy másokkal együtt elindulnának-e, viszont a létezésüket is veszélyeztetheti, ha az önállóságuk nem lesz látható, mondta Pulai András.

Mráz Ágoston Sámuel az Együtt önálló indulásának bejelentését csupán „árfolyamnövelő kísérletnek” látja, hogy felhívja magára a figyelmet. Az elemző azt is mondta, hogy a Gyurcsány Ferenc-féle Demokratikus Koalíció a „külhoni magyarok elleni hangulatkeltéssel” akar hazai szavazókat mozgósítani. Például a a kühoniak szavazati jogának elvételével, de Mráz szerint ez történik most a kárpátaljai magyarokról szóló kampányukkal is.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezető elemzője
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást
Pulai András, a Publicus Intézet vezetője
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást