A tanács elsődleges feladata a figyelemfelhívás - hangsúlyozta Török Ádám.
„Nem hiszem, hogy a mi dolgunk lenne a politikának megmondani, hogy mit csináljon. A politikának látnia kell a jelenségeket és elgondolkoznia, hogy hosszabb távra mit tesz. A Világgazdasági Tudományos Tanács működésének vezérfonala, amit szeretnék betartani,
az a hosszútávú gondolkodás elsőbbsége,
tehát ne a mai meg a holnapi problémákon gondolkozzunk elsősorban, hanem azon, hogy mi lesz azzal tíz-tizenöt év múlva, amiről most tudjuk, hogy létezik.”
A Világgazdasági Tudományos Tanács elnöke megjegyezte, hogy valószínűségekre hívhatják fel a figyelmet.
„A társadalomtudományoknál az egzaktság nem ugyanazt jelenti, mint a természettudományoknál. Mi nem tudjuk megmondani, ha két vegyületet összeöntünk, milyen harmadik jön létre, csak azt, hogy körülbelül milyen hatások várhatók. Ha van egy problémakör nyolc-tíz változóval, a mi dolgunk nem az, hogy megoldjuk, hanem az, hogy nagyjából jól bemutassuk a változókat, ennél többet nem tehetünk és nem is lenne etikus. A Világgazdasági Tudományos Tanács kutatásai nagy folyamatokra irányulnak, nem azok komponenseire, az már a műszaki és egyéb kutatók dolga.”
Az MTA főtitkára jelezte, hogy nem csak egy szűk körnek szolgálnak majd elemzésekkel, a szakanyagokból rövidebb kivonatokat is közzétesznek.
Külföldi minták az itthoni problémakezelésben
Fontos a külföldi példák tanulmányozása, hiszen ezek a minták az itthoni problémák kezelését is segíthetik - fejtette ki a Világgazdasági Tudományos Tanács elnöke.
Török Ádám kiemelte, hogy a Távol-Kelet világgazdasági szerepe rendkívüli mértékben nőtt az utóbbi évtizedekben.
„Ma a világgazdaság legnagyobb hatású régiója. Van két abszolút kiemelkedő szereplő az első négy-öt közül a Távol-Keleten és ott van még a Koreai-félsziget, ahol az egyik ország közepesből naggyá nőtt ipari hatalom, az ő világgazdasági hatásuk is jelentős.”
Megjegyezte, hogy a japánok és a dél-koreaiak munkához való hozzáállása európai szemmel elképesztő.
„Fél órával hamarabb mennek be és van, hogy fél-egy órával később mennek haza.”
Japán sem mindenben követendő példa, még ha a folyamatokat hasznos is tanulmányozni - tette hozzá Török Ádám.
„Többek között a japán példa alapján kell elgondolkozni, hogy a szociális rendszerekkel, a társadalom- és az egészségbiztosítással mi lesz. Erre meg kell találni a választ. Az elöregedés problémáit Japán példáján lehet tanulmányozni. A másik japán probléma a defláció.”
A Világgazdasági Tudományos Tanács elnöke szerint szükség lenne egyfajta nyitottságra itthon, érdemes tanulni a külföldi példákból. Arról is beszélt, hogy a Brexithez vezető úthoz nincs elegendő idő.
„2019 márciusában letelik egy határidő, amit meg lehet hosszabbítani és valószínűleg meg is fogják, mert képtelenség addig a teljes kilépés jogi feltételeit teljesíteni. Az kell, hogy a tagállami parlamentek ratifikálják a kilépési szerződést, ami önmagában több hónapos folyamat. Nagyon nagy időhiány és késés van. A népszavazáshoz képest másfél év telt el, amíg egyáltalán alapkérdésekben megegyeztek.”
Török Ádám kitért a V4-es országok szorosabb együttműködésére.
„A mi működésünket nemcsak befolyásolja a V4-ek helyzete és fejlődése, hanem egyre jobban összekapcsolódunk velünk, szerencsére, gazdaságilag is. Érdekes lenne megnézni a 90-es évek első felének statisztikáit: döbbenetes, hogy mennyire nem kereskedtünk egymással akkor.”
Az MTA főtitkára szerint a politikailag érzékeny kérdéseket is megpróbálják szigorúan szakmai alapon bemutatni, addig látja értelmét a működésüknek, amíg anyagaikban el tudják kerülni a semmitmondást.