A jogszabályi előírások, illetve az ellenőrzési és ítélkezési gyakorlat esetleges eltérései számos esetben nehézséget okoznak a munkáltatóknak, melynek köszönhetően a munkaidő-nyilvántartás tipikus buktató az ellenőrzött munkáltatók számára - írja tanulmányában a BDO Magyarország.
A Munka Törvénykönyve rendelkezései alapján egyértelmű, hogy a munkaidő-nyilvántartás vezetése a munkáltatót terhelő kötelezettség, a dokumentumban szereplő adatoknak naprakésznek kell lenniük, úgy, hogy abból a munkaidő kezdő és befejező időpontja megállapítható legyen.
A tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy
az összes munkaügyi dokumentum közül messze a munkaidő nyilvántartást övezi a legtöbb bizonytalanság.
Ennek egyik oka az, hogy mivel az Mt. a kötelezettségről csak röviden rendelkezik, a követelmények részleteit a sok esetben csupán a kapcsolódó bírósági ítéletek alakítják.
Tipikus példa, hogy a munkaidő-nyilvántartások vezetése kapcsán az Mt. nem tartalmazza a munkavállaló közvetlen vagy közvetett módon történő betekintési, ellenőrzési vagy másolatkészítési jogát. A kapcsolódó ellenőrzési és bírósági gyakorlat alapján ugyanakkor
az ellenőrzés jogát a magyar munkavállaló részére is biztosítani szükséges.
Ez a jog egyébként számos európai állam – például Ausztria, Csehország, Lengyelország, stb. - munkajogában ismert és szabályozott, célszerű lenne itthon is annak explicit beemelése a törvény szövegébe.
De ugyanilyen banánhéj a munkaügyi hatóság által történő mindenkori ellenőrizhetőség kérdése is. Hiába alkalmaz a munkáltató elektronikus munkaidő nyilvántartó rendszert, ha az ellenőrzés időpontjában – ami történetesen mondjuk az éjszakai műszak – nincs senki az üzem területén, aki a rendszerbe „belépve” bemutathatná az ellenőrzés tárgyát képező munkaidő-nyilvántartásokat.
Máriás Attila, a BDO Magyarország HR üzletágának vezető munkaügyi tanácsadó partnere felhívta a figyelmet arra, hogy
a hitelesség és nyilvántartásszerűség követelménye is gyakran sérül.
Egy olyan elektronikus munkaidő nyilvántartás, melyben az adatokat utólag és nyom nélkül bármikor tudja módosítani a munkáltató, lényegében egy ceruzásan készített papír alapú időnyilvántartásnak feleltethető meg. Nem csoda, hogy a munkaügyi ellenőrzések során erre a szempontra is fokozottan odafigyelnek az ellenőrök.
Nagyon tipikus példa a munkáltatók által elkövetett hibára, hogy a munkaidő-nyilvántartás nem a munkaidő kezdő és befejező időpontját, hanem
a munkahelyre történő érkezést és onnan történő távozást tartja nyilván.
Ez főként azért lehet probléma, mert jó eséllyel rendkívüli munkaidő fog keletkezni. Ilyenkor pedig jogosan kéri számon az hatóság a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés díjazási szabályainak hiányát is.
A BDO Magyarország szakértője szerint javítana a helyzeten a követelmények jelenleginél szélesebb körű törvénybe iktatása, amellyel erősíthető lenne a munkavállalók kapcsolódó munkajogi védelme is.