A lakott sziget című frissen megjelent könyvéről adott interjút Török Gábor a Magyar Nemzetnek. Az elemző a politika működéséről, a történelmi példákról és a mai hazai helyzetről is beszélt, és javaslatot is tett a politikai színtér szereplőinek. Ebben kifejtette, hogy a politika egy nagyon sajátos tevékenységtípus, és szerinte attól, hogy valaki érti a politikát, még nem biztos, hogy tud is politizálni. Török Gábor úgy látja, politizálni tudni nagyon is praktikus ismereteket feltételez, leginkább emberismeretet.
"A professzionális politika nagyon sokféle karaktert igényel, lehet valaki szakpolitikus, gondolkodó, háttérember vagy éppen szervező is, de a frontpolitikusok esetében elengedhetetlen, hogy tudjanak és szeressenek az emberekkel bánni. A politikai vezetőnek tényleg olyannak kell lennie, aki néhány ember társaságában
egy lakatlan szigetre kerülve már az első este képes többeket maga mellé állítani, meggyőzni, feladatokat kiszabni.
El tudjuk képzelni ezt néhány mai magyar politikusról? Orbán Viktorról igen, Vona Gáborról talán, Gyurcsány Ferencről és Szél Bernadettről a szigetre vetődött emberek függvényében esetleg. Többen azonban biztosan ott rettegnének a fa alatt, vagy már az első este kiközösítenék őket, mint összeférhetetlen vagy mindenre alkalmatlan alakokat. Azt tanácsolnám a vezetési válsággal küzdő ellenzéki pártoknak, hogy olyan vezetőket keressenek, akik átmennének ezen a teszten" - mondta Török Gábor.
Az elemző szerint
vannak politikusok, akiknek rémálommal ér fel, amikor a kampányban ki kell menni az utcára,
mások viszont kifejezetten élvezik, és úgy véli, az utóbbiból van kevesebb.
"A legtöbben azt szeretik, ha a székházban tárgyalni kell, az értelmiséggel beszélgetni, újságírókkal diskurálni, Bitó-szalonba járni, az szuper jó. De nem itt döntik el az ország jövőjét, az a sok millió ember fejében és szívében dől el" - mondta Török Gábor, mert úgy látja, éppen ezt, a legfontosabbat hagyják ki, ha a politikáról beszélnek.