Az intézet vezetője szerint a konferencia legfontosabb tanulsága az volt, hogy a
„visegrádi együttműködés alapját adó lengyel-magyar barátság”
nem csak a migráció ügyében és a nemzetek Európája koncepciójában létezik, hanem számos más területen is. A rendezvényen szó esett a védelempolitikai és további együttműködési lehetőségekről, például a katonai eszközök közös beszerzéséről. De beszéltek a családpolitikáról is, ennek során kiderült, hogy ezen a területen a lengyelek osztják a magyar kormány álláspontját. Az elmúlt két évben megduplázták az erre a területre szánt költségvetésüket.
Az intézetvezető szerint a magyar és lengyel kormányzatra egyaránt jellemző, hogy „államférfi-stratégiát” követnek uniós politikájuk során, vagyis diplomatikus tárgyalások helyett a nemzeti érdekérvényesítést választják, akár konfliktusok árán is. Hogy melyik a sikeresebb módszer, nehéz megítélni, de az egészen biztos, hogy a
soha nem látott mértékben sikerült a figyelmet a régióra irányítani
– véli az elemző. Bár a sajtó negatív, de a megítélés egyre pozitívabb, hiszen a gazdasági, demográfiai és statisztikai adatok javuló tendenciát mutatnak, ami ezen országok a befolyását növeli az európai unió döntéshozatalában – tette hozzá.