"A gyermekvédelmi szakellátás legfontosabb feladata, hogy a 23 500 állami gondozásban élő gyermek valóban életre szóló esélyt kapjon. Ennek legfontosabb eszköze a közösségbe ágyazás" – idézte a lap a szakpolitikus szavait.
Szerdán az államtitkár Mátészalkán járt, ahol a gyermekotthon helyett létrehozandó 24 férőhelyes leánylakóotthon alapkőletételén vett részt.
Czibere Károly szerint a szocializmusban az állami gondozás egyet jelentett az elkallódással, és most igyekeznek visszaadni a társadalomnak azt a hitet, hogy ma már az állami gondozás valóban fel tudja készíteni a gyermekeket az önálló, teljes életre. Párhuzamos társadalmak helyett befogadó társadalmat hoznak létre, erről szól a városok szélén, a társadalomtól elkülönítetten létrehozott gyermekvárosok bezárása, a gyermekek elhelyezése 8–12 személyes lakásotthonokba vagy a családias körülményeket biztosító nevelőszülői szolgálatnál.
Arról is beszélt, hogy az elmúlt időszakban állami gondozásba került tizenkét évesnél fiatalabb gyermekek már nem intézményekbe, hanem nevelőszülőkhöz kerültek. Erről a Magyar Időknek úgy nyilatkozott: a nevelőszülői hálózatokat egyházak, civil és állami szervezetek működtetik, a megnövekedett igények miatt ők maguk próbálják a saját rendszereiket bővíteni hirdetésekkel, nyílt napokkal, tréningekkel. A kormány a gyermekotthonok felszámolásával párhuzamosan 400 millió forintot biztosít 2560, a rendszerbe újonnan belépő nevelőszülő kiképzésére, továbbá 500 millió forintot a már ezzel foglalkozók továbbképzésére. A nevelőszülői díjak mértéke néhány éve még 15 ezer forint körül volt, 2018-ban ez az összeg átlépi majd a 60 ezer forintot – ismertette az államtitkár.
Czibere Károly a szegedi konferencián arról is beszélt, hogy a gyermekek boldogságára és biztonságára épül a jövő Magyarországa. Ezért a kormány minden eszközzel fejleszti a gyermekeket segítő és támogató rendszereket. Ezek közül kiemelte a családtámogatási rendszer folyamatosan bővítését, amelynek köszönhetően ma Magyarország – GDP-arányosan – az OECD átlagának kétszeresét költi a családok támogatására. A politikus a felzárkóztatáspolitika területén tett lépések között említette a három év alatti gyermekek és édesanyjuk számára napközbeni szolgáltatásokat nyújtó Biztos kezdet gyermekházak rendszerének bővítését, a három év felettiek óvodáztatásának kötelezővé tételét, az ingyenes gyermekétkeztetés kiterjesztését, valamint azt is, hogy az első kilenc évfolyamon valamennyi diák ingyen kapja a tankönyveit.
"A 2018-as tanévkezdettől minden járásban kötelezővé válik az iskolai és óvodai szociális munka, az új szolgáltatáshoz a kormány 5,6 milliárd forintot biztosít" – tudatta az államtitkár. Ismertetése szerint 2018-ban 16 százalékkal emelik a gyámhatóságnál dolgozók ügyintézők, 30 százalékkal a gyermekjogi képviselők és 10 százalékkal a gyermekvédelmi szakértői bizottságokban dolgozók létszámát. Mintegy harminc százalékkal – 630-ról 800-ra – bővítik a speciális szükségletű gyermekek számára biztosított férőhelyeket is. Az államtitkár megjegyezte, az ágazatban az elmúlt négy évben 50 százalékkal – a 2013-as 143 ezer forintos átlagról 212 ezer forintra – növekedtek a bérek - írta a Magyar Idők.