Országszerte és a határon túl is megemlékezéseket tartottak az aradi vértanúk kivégzésének 168. évfordulója alkalmából. A nemzeti gyásznapon Széphalmon az államfő kijelentette: Magyarország minden érte hozott áldozattal még erősebb lett. Áder János elmondta a hadbíróságok 130 embert ítéltek halálra és több százat börtönbüntetésre. A fővárosban, az Országház mellett egész nap félárbocon maradt a nemzeti lobogó. Aradon a vesztőhelyen felállított obeliszknél koszorúztak.
Az Európai Bizottság saját logikája alapján alakítja migrációs politikáját, és az úgynevezett Soros-terv nem szerepel a munkatervében – jelentette ki a testület magyar tagja. Navracsics Tibor hangsúlyozta: a testület távol tartja magát a belpolitikától. Orbán Viktor miniszterelnök szokásos pénteki rádióinterjújában ismét arról beszélt, hogy Brüsszel Soros György tervét hajtja végre bevándorlásügyben, illetve politikai megrendelésre kezdeményezte a Magyarország elleni kötelezettségszegési eljárásokat.
Elfogadta végleges állásfoglalását a magyar felsőoktatási törvényről a Velencei Bizottság. A testület megerősítette az előzetes véleményében foglaltakat, amely szerint a jogszabály alapvetően megfelel a bevett európai gyakorlatnak, de több rendkívül problémás előírást tartalmaz a már Magyarországon működő külföldi egyetemekre vonatkozóan.
Az Európa Tanács főtitkára osztja Magyarország aggodalmait az ukrán oktatási törvény ügyében. Thorbjorn Jagland azt írta a magyar külgazdasági és külügyminiszternek, hogy aggályait a Strasbourgban tárgyaló ukrán oktatási miniszterrel is meg kívánja vitatni.
A dél-budai gyermek-egészségügyi ellátás fejlesztését nevezte az ott épülő szuperkórház egyik fő feladatának az Egészséges Budapest Program miniszteri biztosa. Cserháti Péter az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta: a kormány döntése alapján állami kézbe került a dél-budai telek, amelynek most folyik a közművesítése, illetve közlekedés-fejlesztésének előkészítése. Hozzátette: a szükséges kapacitást a Semmelweis Egyetem biztosítja majd azzal, hogy részben Dél-Budára telepíti gyermekklinikáját.
Augusztusban 6,8 százalékkal nőtt az ipari termelés az egy évvel korábbihoz viszonyítva, a júliusi szerény 0,2 százalékos emelkedés után. Az előző hónaphoz képest 5,5 százalékkal emelkedett az ipari kibocsátás a júliusi 4,2 százalékos visszaesést követően. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elmondta: a kormány célja, hogy az ipari termelés aránya tovább növekedjen a gazdaságon belül a mostani 26 százalékról.
Energiapolitikai szempontból stratégiai fontosságúnak tartja a paksi atomerőmű bővítését a létesítmény kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár. Blogbejegyzésében Aszódi Attila azt írta: az erőmű nyereséget is termel majd, ezt alátámasztja az Európai Bizottság határozata. A szakember hangsúlyozta: a paksi új blokkok nélkül nincs hosszú távú biztonságos és klímabarát áramellátás Magyarországon.
Az atomfegyverek betiltásáért küzdő nemzetközi civil kezdeményezés, az ICAN kapja az idén a Nobel-békedíjat. A norvég Nobel-bizottság indoklása szerint azért díjazták a genfi székhelyű civilszervezetet, mert ráirányította a figyelmet arra, milyen katasztrofális következményekkel járhat atomfegyver bevetése a Földön, valamint kiemelkedő erőfeszítéseket tett az atomfegyverek globális és teljes betiltásáról szóló nemzetközi szerződés megkötéséért.
Felavatták Göncz Árpád néhai köztársasági elnök mellszobrát a főváros 3. kerületében. Az eseményen Gönczöl Katalin volt ombudsman azt mondta: a néhai államfő tisztelete töretlen volt a szakmai és emberi szuverenitás iránt, komolyan vette a felelősséget és a felelősségvállalást.
Az RMDSZ elnöke szerint nem lehet egyenlőségjelet tenni a katalán függetlenségi törekvések és a székelyföldi autonómiaigény közé. Kelemen Hunor azzal érvelt, hogy a katalánok soha nem állították magukról, hogy kisebbség lennének, nincs anyaországuk és nemzetnek nevezik magukat. Hozzátette: a romániai magyarok, amikor kulturális vagy regionális autonómiát javasoltak, azt a román államon belül tervezték megvalósítani.
Katalóniában közzétette az október 1-jei függetlenségi népszavazás hivatalos végeredményét a spanyol országrészt vezető kormány. Az adatok szerint a választásra jogosult 5 millió 300 ezer állampolgár közül 2 millió 280 ezer vett részt a referendumon. Katalónia függetlenségére valamivel több mint 2 millióan szavaztak. A referendumot korábban betiltotta a spanyol alkotmánybíróság.