A 4-es metró nagyon meggyőző volt, mindazonáltal meg kell várni az esetleges korrupciós ügyek miatti jogi vizsgálatok végét – fogalmazott sajtótájékoztatóján a kilenc európai parlamenti képviselőből, az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság munkatársaiból álló delegációt vezető Inge Grässle.
Meg kell várnunk a jogi eljárások végét, hogy megállapíthassuk, hogy mekkora arányú visszatérítés illeti meg a csalás miatt az Európai Uniót
– tette hozzá a delegáció vezetője.
A delegáció megtekintette Szekszárdon a Bodri pincészetet, Baján egy turisztikai fejlesztést, az V. kerületi átépítéseket és a felcsúti kisvasutat is.
Grässle kijelentette: a felcsúti kisvasúttal kapcsolatban
meggyőzték, hogy az fejlesztések sorába kapcsolódik, de arról lehet vita, kell-e erre ennyi pénzt adni uniós forrásból.
Később hozzátette, hogy a felcsúti projekt megkérdőjelezhetősége a teljes parlamenti bizottság véleménye volt. Ő maga a demokrácia szabálya szerint közös álláspontot képvisel, ha rajta múlna, nem is nyilatkozna - tudósított a hvg.hu.
"Nem igazán értettük a vita hátterét, ez egy regionális fejlesztési terv része, a kérdést, hogy ez-e a legmegfelelőbb módja egy-két millió euró elköltésének, nem tudtuk megtárgyalni az illetékesekkel, ám a későbbiekben megtehetjük" - mondta Inge Grässle.
Korábban azt mondta, hogy a program létjogosultságát szeretnék még független, külső szakértőkkel is megvizsgáltatni. Maga az ellenőrzés egyébként az év végéig tart, a részletekről később fognak beszámolni.
- Idén január és április között 50 olyan nap volt, amikor senki nem váltott jegyet a kisvasútra.
- A kisvasútnak elvileg napi 2560-7080 főt kellene szállítania.
A politikus elmondta azt is, hogy a Város Szíve belvárosi programnak még szeretnék látni a dokumentációját. Követni fogják a mezőgazdasági költések sorát is. Felhívta továbbá a figyelmet a képviselő a nagy számú OLAF-vizsgálatra.
Azt az aggodalmát is megosztotta, hogy a magyarországi tenderek bizonyos százalékában csak egyetlen jelentkező van. A kartell kérdését elmondása szerint minden tagországban fel kell tárni.
Inge Grässle azt is elmondta, hogy az ellenőrzési nehézségek nem számítanak magyar sajátosságnak. Javítani kell a számvevőszékkel való együttműködésen, és a rendelkezésre álló dokumentumokat is alaposabban kell átnézni.
Az ÁSZ szerint jobb a mostani rendszer
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a bizottság delegációjával azt közölte, hogy a 2007-2013-as időszakhoz képest szabályosabb és eredményesebb lett az uniós pénzek felhasználása Magyarországon. Az ÁSZ szerint a közpénzügyek alkotmányos szintre helyezése, valamint az új számvevőszéki törvény 2011. július 1-jei hatályba lépése új korszakot nyitott a közpénzek, benne az európai uniós források felhasználásában és ellenőrzésében Magyarországon.
Az ÁSZ elnöke, Domokos László szerint a 2007-2013 közötti programozási időszakban a folyamatot még hátráltatta a koncentrált stratégiai tervezés hiánya, valamint a források kifizetésének elhúzódása. Stratégiai tervezés hiányában a támogatásra pályázók körében elsődleges szemponttá a források "elnyerése" vált. Mivel az uniós forrásokat nem befektetésként kezelték, így azok nem tudták a kívánt mértékben ösztönözni a munkahelyteremtést és a gazdaság élénkítését - tudatta a számvevőszék.