Az alacsony munkanélküliség okozta helyzetet is kezelni kell - közölte a külgazdasági és külügyminiszter.
„Azt szokták mondani,
a munkanélküliség két esetben jelent kihívást: ha alacsony és ha magas.
Kétségtelenül sokkal jobb, ha alacsony, az egy jó kihívás, de kezelni kell. Hét éve Magyarországon még 12,5 százalék, ma 4,4, tehát gyakorlatilag harmadára csökkent. A közgazdászok azt mondják, hogy ez, a fluktuációt meg a regionális különbségeket figyelembe véve nagyon közel van a teljes foglalkoztatáshoz. Ma már a vállalatok sem azt kérdezik, milyen az infrastruktúra, az adórendszer, hanem, hogy lesz-e elég munkaerő. Ehhez pedig arra van szükség, hogy a munkára rakódó adóterheket tovább csökkentsük – a szociális adót ezért csökkentettük idén 27-ről 22-re, jövőre pedig 20-ra, hogy a vállalatok úgy tudjanak versenyképesek lenni a jól képzett munkaerőért, azaz úgy tudjanak több fizetést adni, hogy a terheik ne növekedjenek.”
Szijjártó Péter nem lát kivetnivalót abban, hogy külföldről toborozzanak a cégek munkaerőt.
„Vannak olyan törekvések, hogy a környező országokból, elsősorban Ukrajnából jöhessen be munkaerő. A fennálló jogszabályoknak megfelelően ennek egyáltalán nem vagyunk ellene, hiszen jól látszik, hogy
a munkaerő-kínálatot bővíteni kell.
Ezt kétféleképpen lehet: a még mindig munkanélküliek munkaerő-piacra lépésének további ösztönzésével; ezért a közmunka szabályozását szigorítottuk, oktatással és a külföldről érkező munkavállalókkal. Ezt a hármat egyszerre kell csinálni ahhoz, hogy az a befektetési lendület fennmaradjon. Tavaly rekordot döntött a Magyarországra irányuló befektetések száma, 72 beruházást regisztráltunk 3,2 milliárd euróért, ami több mint ezermilliárd forint a befektetési ügynökségen keresztül, idén már most bőven túl vagyunk a tavalyi szám felén, ami azt mutatja, hogy ez is beruházási rekordév lehet. Ez pedig azzal a követelménnyel jár, hogy újabb és újabb munkaerőre van szükség.”
A miniszter szerint a cégeknek kell munkaerőt találni, ugyanakkor szerinte egyértelműen Ukrajnából érkezhet a legtöbb külföldi munkavállaló a következő időszakban.
Aktív az elnökség
A miniszter jelezte, hogy a britek uniós kilépés, a következő hétéves uniós keretköltségvetés, a migráció, a közép-európai országok gazdaságpolitikájának versenyelőnyei és a globális összefogás erősítése ügyében is közösen megjelenítendő álláspontot képviselhetnek meg a visegrádi országok. Megjegyezte, hogy az Oroszországhoz fűződő viszonyban más a megközelítés, a magyarok szolidárisak a lengyelekkel.
„Azok számára, akik a V4-es együttműködést hosszú évek óta temetik, azt tudom mondani, hogy akárhányszor kongatták meg a vészharangot, próbálták megbontani a visegrádi együttműködést,
a szövetség mindig erősebbé vált.”
Szijjártó Péter azt nem látja, hogy mikor lép fel az EU komolyabban az illegális migrációval szemben.
„A határok megvédésének képessége nélkül Európa továbbra is olyan védtelen marad, amely alapvetően veszélyezteti a kontinens jövőjét, a versenyképességét és főleg az itt élő emberek biztonságát.
Embercsempész-hálózatok szórakoznak Európában, az európai politika, készakarva vagy véletlenül – nem tudom, de mindegy is, erősíti ezeknek az üzleti modelljét.”
A miniszter szerint a törökök az unióval korrekt tárgyalópartnerek, az EU-nak pedig bölcsebbnek kell lennie, amikor a törököket bírálják.
„Ma Európa biztonsága Törökország stabilitásával kezdődik.
Ha az meginog, nem lenne olyan vezető, akivel meg lehetne állapodni, akkor nyilvánvalóan az a kérdés, hogy meddig tartja Törökország a megállapodást, gyorsan eldőlne. Akkor a déli határunkon megint kopogtatna több százezer illegális bevándorló, merthogy ott senki nem fogja megállítani őket, az biztos.”
Arról is beszélt, hogy a franciákkal a tisztelet alapján kell viszonyulni egymáshoz, az Egyesült Államokkal pedig vannak viták, de az új adminisztráció alatt nem érez nyomásgyakorlási kísérletet.
Kitért arra is, hogy Horvátország és Románia továbbra sem tud gázt szállítani Közép-Európába, a megfelelő beruházásokig tehát nem érkezhet amerikai cseppfolyósított gáz az országba Horvátországból.
„Amíg ezek a beruházások nem történnek meg, az csak nagyon távoli elméleti lehetőség, hogy a Közép-Európa gázellátásában megjelenhet az amerikai cseppfolyósított gáz. Bár megjelenne,
nekünk az az érdekünk, hogy diverzifikáljuk a forrásainkat.”
Szijjártó Péter azt mondta, hogy a felsőoktatási törvény ügyében Marylanddel már aláírta a megállapodást, tárgyalnak Massachusetts és New York állam illetésekeivel is.
A külgazdasági és külügyminiszter az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt, hogy az új magyar nagykövet a hónap végén foglalja el washingtoni állomáshelyét Szijjártó Péter elmondta: Szabó László szerdán veszi át megbízólevelét, miután a washingtoni kormányzat jelezte, kész fogadni a diplomatát.