A törvény annyit ír elő, hogy a szabadságot a tárgyévben ki kell adni. Emiatt nem kötelező a munkavállalónak nyáron szabadságra engednie a dolgozóit. A törvény kötelezettségként azt írja elő, hogy évente egy alkalommal legalább 14 napot egybefüggően kiadjon a munkavállalónak. Ebbe beleeshetnek a hétvégi pihenőnapok vagy munkaszüneti napok is - mondta az ügyvéd.
A munkavállalók szabadsága alap- és pótszabadságból áll. Az előbbi 20 nap, amihez különböző jogcímeken pótszabadságok adódhatnak hozzá. Ilyen például az életkor után járó napok (1-10 nap között): a 25. életév után jogosult az ember 1 napra, és a 45. életévtől 10 munkanap pótszabadságra.
A 16 évesnél fiatalabb gyermekeknek jár pótszabadság: 1 gyermek után 2 nap, 2 gyermek után 4 nap, kettőnél több gyermek esetén pedig összesen 7 munkanap. Egyéb jogcímeken is járhat pótszabadság, például a fogyatékos gyerekek után 2 munkanappal nő a pótszabadság.
A munkavállaló 7 munkanap szabadságról dönthet (ezt maximum két részletben kérheti, legalább 15 nappal korábban, de kivétel ez alól a munkaviszony első három hónapja, amikor nem kérhető), a többit a munkáltató adja ki - hívta fel a figyelmet Bodnár Lilla.
Visszahívható a munkavállaló a szabadságról
- fontos gazdasági érdekből,
- vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén.
A munkáltató módosíthatja a kiadott szabadság idejét, vagy a már megkezdett szabadságot megszakíthatja. A munkavállaló az indokolt döntést (a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén) nem utasíthatja vissza, mert ez akár a munkaviszonyának megszüntetéséhez is vezethet.