A klímaváltozás hatására világszerte megváltozott a felszín alatti vízkészletek pótlása - mondta az InfoRádiónak a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet tudományos főmunkatársa. Falus György hozzátette: a meleg napok számának növekedése elsősorban a mezőgazdaság számára jelent kihívást.
A változás hatására a forró napok számának növekedésével egyre többet kell öntözni, ezért
csökken a vízkészlet
– mondta a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet tudományos főmunkatársa. Falus György hozzátette, meleg időben erőteljesebb a talaj felső szintjeiből történő párolgás is.
„Felszín alatti vízkészletekből lehet pótolni az öntözéshez szükséges, hiányzó vizet, de fontos, hogy ez kontrolláltan, fenntartható módon történjen, mert nem szerencsés, ha a tervezettnél gyorsabban merítjük ki a készleteket. Ha ezt nem szabályozza valamilyen jogszabály és szervezetek, az komoly vízhiányhoz vezethet.”
Falus György elmondta,
szigorú szabályok határozzák meg, hogy egyes vízadókon mennyi vizet milyen ütemben lehet kiemelni,
ez a mérték úgy van meghatározva, hogy a vízadó vissza tudjon pótlódni és ne keletkezzen hiány.
„A változás itthon kevésbé a víz minőségére, inkább a hozzáférhetőségére hat. Jelentősebb a felszín alatti vízkészletek használata, mert nagyobb mennyiséget termelünk ki belőle, máshogy pótlódik vissza, mint korábban. A csapadék eloszlásában, a halmazállapotában, a víz kémiai összetételében nincs tudomásom markáns romlásról.”
A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet tudományos főmunkatársa kijelentette,
a magyarországi ivóvíz-hálózat vízminősége kiváló, amit tartani is lehet.
A Budapest környéki vízkészletek alapvetően parti építésű kutakból származnak, amely gyorsan pótlódó készlet, ezért rövid távú minőségromlástól nem kell tartani – hangsúlyozta Falus György.
Korábbi cikkeink:
- Felzabáljuk a víztartalékainkat
- Egyre kevesebb a víz Magyarországon
- Egy globális probléma, ami miatt naponta 800 kisgyerek hal meg