A zsarolóvírusok azok az informatikai kártevők, amelyeknek az a céljuk, hogy valamilyen beavatkozást végezzenek a megtámadott számítógépen: legtöbbször fájljaink titkosításával; ahhoz pedig, hogy hozzáférjünk ezekhez, megfelelő mennyiségű bitcoint kell utalni, csak így oldható fel a titkosítás – mondta a Nemzeti Kibervédelmi Intézet vezetője. Bencsik Balázs hozzátette:
a zsarolóvírusok támadása nem célzottan történik,
vagyis a hétvégi kibertámadások sem kifejezetten az egészségügyi intézmények ellen irányultak.
„Inkább úgy mondanám, olyan, mintha a vadász sörétessel lőne az erdőbe, szerencse, ha éppen beleakad egy vad, de ha nem, lő egy újabbat.
A kórházak nem célpontok voltak, hanem beleakadtak a hálóba.”
A Nemzeti Kibervédelmi Intézet vezetője közölte: a bitcoin anonim fizetési eszköz alkalmas arra, hogy a folyamat végén, vagyis dollárra váltáskor is megmaradjon az anonimitás - a különböző bitcoin tőzsdéknek is éppen ez a lényege – tette hozzá. Bencsik Balázs ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy nincs túl sok eszköz a védekezésre, és a magánfelhasználók is bármikor a támadás áldozatai lehetnek.
„Nem lehet kitalálni ellene semmit,
mert olyan a működési modellje, hogy senki ne tudja kontrollálni. Az a felhasználó, aki mindenféle védelem nélkül megosztotta a fájljait az interneten, ugyanúgy ki van téve, mint a vállalati rendszerek felhasználói. Egy kérdés van, ha lefutott és titkosította a fájlokat, hogyan tudja visszaállítani. Itt van különbség a vállalati és magánfelhasználó gépe között, az előbbinél alapvetően elvárt követelmény, hogy biztonsági mentéssel rendelkezzünk, a magánfelhasználóknál ez már nem ilyen triviális.”
Bencsik Balázs a lehetséges védekezés között említette azt, ha a magánfelhasználó valamilyen felhőalapú megoldást vesz igénybe dokumentumai tárolására. Kiemelte: erre meghatározott méretig számos ingyenes alkalmazás áll rendelkezésre.