A miniszterek tanácsa sajtószolgálatának tájékoztatása szerint az új szabályok értelmében fel lehet függeszteni az úgynevezett harmadik országokkal - vagyis az Európai Unión kívüli országokkal - kötött vízummentességi megállapodásokat.
Az adott ország polgárainak újra vízumot kell igényelniük a beutazáshoz, ha honfitársaik nagy számban illegálisan tartózkodnak az EU területén, vagy nagy számban tagadják meg tőlük a belépést annak területére, továbbá akkor, ha a nem megalapozott menedékkérelmek száma jelentős mértékben emelkedik az adott ország állampolgárainak vonatkozásában, vagy ha a küldő országok részéről a visszafogadási hajlandóság csökken. Visszaállhat a vízumkötelezettség abban az esetben is, ha az EU-n kívüli országok állampolgáraihoz köthetően veszélyeztetetté válik egy uniós tagország belső biztonsága.
A vízummentesség felfüggesztésének mechanizmusát a tagállamok és az Európai Bizottság egyaránt elindíthatják, de a döntésnek "releváns és objektív adatokon" kell nyugodnia - olvasható a közleményben.
A bizottságnak egy hónapja van arra, hogy döntsön a vízummentesség kilenc hónapra szóló felfüggesztéséről, miután az egyik tagállam, vagy a tagállamok többsége arról értesítést küldött számára, vagy saját adatai azt indokolják.
A felfüggesztés után a brüsszeli bizottságnak az érintett országgal közösen kell megoldást találnia a kiváltó okok kezelésére.
Ugyancsak a bizottság dolga, hogy a szóban forgó országgal kapcsolatos helyzetet figyelemmel kövesse, és évente legalább egyszer jelezze az uniós parlamentnek és a tagországok kormányait képviselő tanácsnak, hogy a vízummentességi feltételek - például az emberi jogi helyzet tekintetében - teljesülnek-e.
Ha a vízummentesség felfüggesztését kiváltó helyzet nem változik, a bizottság további 18 hónapos hosszabbításra tehet javaslatot.
A három éve, 2013-ban elfogadott vízummentességi mechanizmus felülvizsgálata Ukrajna és Koszovó számára kilátásba helyezett, valamint a grúz állampolgárokra vonatkozóan elfogadott vízummentességhez kapcsolódik.