Természetes jelenségnek nevezte az oktatási rendszer és a tantárgyi programok tudományos indíttatású korrekcióját az MTA elnöke. Lovász László szerint a mai oktatás egyik fő problémája, hogy a gyakran száraznak tűnő anyagot hogyan lehet úgy érdekessé tenni, hogy meg is értsék a diákok.
„A javulásnak nagyon különböző összetevői vannak, ezek egy része szervezeti, anyagi, a társadalom helyi közösségeit érinti. Az akadémia a hosszú távú fejlesztéshez, illetve az egész oktatás állandó karbantartásához tudja megadni a tudományos alapokat.”
Korom Erzsébet, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense fontosnak tartja az eddigi felmérések átfogó elemzését. És hangsúlyozta, a Pisa-felmérés eredményeit javító intézkedések hatása
5-10 éven belül mutathat érdemi javulást.
„Fontos megnézni, hol vagyunk relatíve, önmagunkhoz képest jók, hol kellene mindenképpen javítani, és hogy mit mondanak a kutatások, milyen kutatási eredmények érhetők el mostanában a gyerekek fejlődéséről, a tanulási folyamatokról, az azt befolyásoló tényezőkről, az iskolarendszerről.”
Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára arról beszélt, hogy az oktatásra fordított költségek növelése egy bizonyos szint után önmagában nem javítja a teljesítményt, de mivel itthon ezt a szintet nem biztosítja a rendszer, nagy szerepe van annak, hogy milyen módon használják fel a rendelkezésre álló forrást.
„Nagyon sokat romlott a szövegértés.
Annak pedig minden más területre is hatása van. Ha valami fontos feladatot jelölhetünk a mostani vizsgálatok alapján, akkor az a romló szövegértési tendenciák megfordítása lehet.”
Csíkos Csaba, az ELTE egyetemi docense egy fontos részletre is felhívta a figyelmet.
„A családi, kulturális háttér szerinti legrosszabb helyzetben lévő, 10-20 százaléknyi tanuló húzza le az eredményeket,
a többiek az OECD-országok átlagához képest versenyképesebb eredményt nyújtottak.”
A konferencián jelen volt az oktatásért felelős államtitkár is. Palkovics László az InfoRádiónak beszélt néhány konkrét változtatni valóról.
„Olyan módszertant kell biztosítani a tanárok számára, hogy alkalmazhatóbb tudást eredményezően oktathassanak. Legyen több digitális eszköz az osztálytermekben, felszereltek legyenek a kémia laboratóriumok, legyen elég kémcső, vegyszer. Biológiából meg tudjunk mutatni, hogyan kell egy kisállatot felboncolni. Egy gyakorlókertben élőben meg lehessen nézni, hogy néznek ki a könyvben látott növények. Ezeket a módszertanokat erősíteni kell, és meg kell nézni, milyen formában, hogyan akarjuk oktatni.”
Palkovics László fontosnak nevezte a kötelező óvodáztatás bevezetését, emellett megfontolandónak tartja a matematika és a természettudományos órák számának növelését.