"Nonszensz" - Medgyessy reagál az OLAF-jelentésre

InfoRádió
2017. február 3. 16:39
Medgyessy Péter volt szocialista miniszterelnök az Indexnek elismerte, hogy megkereste őt a 4-es metró és az Alstom-szerződések ügyében az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF). A volt kormányfő ugyanakkor nonszensznek tartja, hogy ráhatása lett volna a szerződés megkötésére.

A fővárosi önkormányzatot, az Alstomot és Medgyessy Péter volt miniszterelnököt nevezi meg az OLAF érintett személyként a négyes metrós korrupciókat vizsgáló jelentésében.

A volt szocialista kormányfő ugyanakkor az Indexnek úgy fogalmazott: érthetetlen, kívül esik minden racionalitáson, hogy ráhatása lett volna a szerződés megkötésére. Ezt azzal indokolta: rossz viszonyban volt Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnökkel és az SZDSZ politikusaival is.

Medgyessy Péter szerint azért nonszensz, hogy bármi szerepe lett volna az Alstommal kötött szerződések megkötésénél, mert nem volt már miniszterelnök 2005-ben, amikor az első 4-es metróval kapcsolatos hirdetmények megjelentek, sem 2006-ban amikor az első pályázatokat kiírták.

"Politikai értelemben sem lehetett ráhatásom, hogy az Alstommal szerződjön a főváros, hiszen köztudottan rossz volt a viszonyom az akkori vezetőkkel, Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel és a szabad demokratákkal, akik Budapestet vezették” - fejtette ki.

A 2002 és 2004 közötti kormányfő az OLAF megkeresésére azt válaszolta: az Alstommal metróügyben sem direkt, sem indirekt kapcsolat soha nem volt.

Medgyessy Péter nem volt az AssistConsult Kft. tulajdonosa, sem tisztségviselője, amikor az szerződött az Alstommal, azután vette vissza a céget, miután 2006-ban megszűnt a parlamenti képviselői mandátuma. Ekkor pedig nem bontotta fel a folyamatban lévő, korábbi szerződéseket, nem is lett volna joga hozzá.

A kormány pénteken tette nyilvánossá a 104 oldalas, angol nyelvű OLAF-jelentést.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt mondta: ez az ügy Magyarország uniós történelmének legnagyobb korrupciós ügye.

A 4-es metró beruházásának összértéke 452 milliárd forint volt, ebből a gyanú szerint 272 milliárd forint érintett csalással vagy szabálytalan felhasználással, 166 milliárdot pedig elloptak – közölte.

A fejlesztéshez 76 milliárd forintot használtak fel a Közlekedési Operatív Program terhére, ebből 59 milliárd forint volt az Európai Unió hozzájárulása, és ez utóbbi összeget követelheti vissza az Európai Bizottság.