– A „két part” közötti kapcsolat megteremtéséhez a híd építése mindenképpen fontos dolog, de a hídon való átkelés szándékához is – válaszolta a Magyar Nemzet kérdésére Persányi Miklós, a Liget Budapest projekt kert- és tájépítészeti feladatait felügyelő miniszteri biztos.
Mindenesetre bizakodásra adhat okot, hogy a folyamatosan tüntetők szándékait az állam figyelembe veszi. És az is, hogy a Liget Budapest projektet teljes egészében ellenzők az ugyancsak jogszerű munkavégzést nem akadályozhatják.
A lap rendszeresen tudósított a városligeti eseményekről, amelyek alapján
2016 akár a fák éve is lehetett volna.
Budapesten talán soha nem foglalkoztak ennyit a nagyvárosokban is nélkülözhetetlen növényekkel, mint a múlt évben. A Városliget megújításának első terveivel kipattant fakivágási vita már tavasszal háborúvá fajult, ami az év végén azzal zárult, hogy a magukat Ligetvédőknek nevező civilek a 153 milliárdos
állami beruházás faátültetési akcióját is meg akarták hiúsítani.
Mint annak több sajtótájékoztatón és tüntetésen is hangot adtak, mindennemű építkezés ellen tiltakoznak, s nemcsak a Városligetben, hanem bárhol Budapesten, ahol akár csak egy fát is ki akarnak vágni, gyakorlatilag
mindegy, mi okból.
Tart a vita arról is, hogy ki felelős a helyzetért, hogy ma sem fővárosi, sem országos szinten nem lehet beruházást kezdeni, akár közhasznút, akár magáncélokat szolgálót úgy, hogy ne törjön ki vita, ha fák állnak a fejlesztés útjában.
Így zajlik ez a Római-parton, ahol az árvíz – ha jön – tízezrek életét fenyegeti, így történik mindez az Orczy-kertnél, ahol a Nemzeti Közszolgálati Egyetem épül, de így volt ez utólag a József nádor téri mélygarázs-beruházásnál is.
El kell fogadni a tényt, hogy a fa is élő szervezet, amelynek az életciklusa végét a pusztulása jelenti. Ennek folyamata egy erdőben természetes, de a városi környezetben mérhetetlenül nagy veszélyforrás- olvasható a Magyar Nemzet cikkében.