A szürkebegyek veréb méretű, elsősorban a talajon és a sűrű aljnövényzetben mozgó madarak. Rejtő mintás tollazatuk és bujkáló életmódjuk miatt meglehetősen nehezen megfigyelhetőek.
A szibériai szürkebegy elterjedési területének nyugati széle Európa és Ázsia határára, az Ural-hegység térségére esik. A faj telelőterülete Közép-Kínától Japánig terjed, de kóborló példányai gyakran előkerülnek Alaszkában és az USA-ban is.
Európai előfordulása ritka, 2015-ig csak 32 megfigyelési adata volt, ezek több mint fele Svédországban és Finnországban. Kontinensünk középső és déli országaiban csak néhány alkalommal került elő a XIX. század óta.
A tavalyi ősz azonban a madár eddig nem látott nagyságrendű "invázióját" hozta Európa északabbi térségeinek 12 országban, ahol 212 példány került távcső elé 2016. október 4–november 6. között. A hazai madarász közösség tagjai ezt látva fokozottan figyelték a szürkebegyes élőhelyeket, de egyet se találtak. Ezért azok a madármegfigyelők, akik szerették volna beírni a madarat a fajlistájukra, kénytelenek volt északra utazni.
Éppen ezért keltett nagy megdöbbenést a sokak által égre-földre keresett madár fotóinak feltűnése a közösségi oldalon. A megfigyelési hely pontos GPS koordinátáinak ismeretében mintegy hatvan, az ország egész területéről összesereglett madármegfigyelő látott neki az új madárfaj visszakeresésének, melynek eredményeként ismét szem elé került a szürkebegy.