A modellszinten szeptembertől már működő rendszer lényeges eleme, hogy az irányításban a középszint kapja a fő szerepet
– emelte ki a Klebelsberg Központ új vezetője.
„Az elvárás az, hogy ezt a középirányító funkciót, ami most már a jogszabályok által megvalósult, megfelelő tartalommal ki lehessen tölteni, egy olyan magabiztos fenntartói csapat alakuljon ki mind a tankerületi központok vezetésében, mind pedig a Klebelsberg Központ középirányítói vezetésében, ami megalapozza azt, hogy a jövőben ténylegesen csak a szakmai munkára lehessen koncentrálni – közölte Solti Péter.
A Klebelsberg Központ új elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta, célja a menedzser-szemlélet érvényesítése, vagyis a hatékonyság javítás, gyors, határozott és jó döntések meghozatala.
Solti Péter hozzátette: bár a pedagógusok munkáltatója a tankerületi központok vezetője, a tanárok felvételénél az iskolaigazgatók vétó joggal élhetnek, és elbocsátásukra is javaslatot tehetnek.
„A pedagógusok munkáltatója a tankerületi központ vezetője. Fontos azt látni, hogy ha egy tankerületi központon belül a különböző iskolákat látjuk, akkor könnyen előfordulhat az, hogy egyik vagy másik iskolának pedagógussegítségre van szüksége. Azt gondolom, hogy nagyon jó és fontos lehetőség az, hogy ha egy tankerületi központ – értelemszerűen az adott igazgatónak a jóváhagyásával és előzetes beleegyezésével – a pedagógusmunkát meg tudja osztani” - véli Solti Péter.
A Klebelsberg Központ elnöke szerint nő az iskolaigazgatók mozgástere.
„A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy akkor, amikor neki valamire nagyon gyorsan szüksége van – kisértékű beszerzéseknél például – saját maga meg tudja tenni. Korábban erre nem volt feltétlenül lehetőség – a nyomtatópapír klasszikusan ilyen helyzet."
"Ez felelősséget is jelent az iskolaigazgató szempontjából, mert neki egészen pontosan át kell látnia – és azt gondolom, hogy minden iskolaigazgató át is látja – azt, hogy hogyan néz ki az adott tanév. A tankerületi központ vezetőjének pedig az lesz a dolga, hogy ezt a költségvetési keretet biztosítsa, és minden olyan éles helyzetet, ami esetleg ezektől a keretektől eltér, ő maga is tudja segíteni, az iskolaigazgató és az ő saját nagyon szoros együttműködése alapján” - fogalmazott a Klebelsberg Központ elnöke.
Solti Péter azt is közölte, hogy az 58 tankerületi központ ősszel már létrejött, az 59. februárban áll fel. Az önálló költségvetési szervként működő központok vezetőinek kinevezéséről az emberi erőforrások minisztere döntött.
Az önkormányzatok is részt vehetnek az iskolák irányításában
Az önkormányzatok a Tankerületi Tanácsokon keresztül részt vehetnek helyi szinten az iskolák irányításában. A Klebelsberg Központ új elnöke azt mondta, az iskolák igazgatói is érdekeltek lesznek az intézmények gazdálkodásában.
Az önkormányzatok az új intézményfenntartói modell kialakítása után, vagyis az iskoláik átadását követően is beleszólhatnak az intézményeik működésében, ezt a Tankerületi Tanácsokon keresztül tehetik meg – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Klebelsberg Központ új elnöke.
Solti Péter szerint ezek a tanácsok az egyházak, a nemzetiségi önkormányzatok, vagy akár a helyi kamarák képviseletével már kialakulóban vannak a településeken, a pontos tagságról azonban egy jogszabály keretében döntenek.
„Alapvetően ez egy javaslattevő fórum, nem a döntéshozatal az elsődleges szerepe."
"Az, hogy hogyan történik mondjuk az iskolához tartozó más létesítmények használata, ez egy nagyon egyszerű technikai kérdés. Ilyen az uszoda, a tornaterem vagy más nagyobb helyiségek használata, amiket már korábban is nem feltétlenül csak iskolai célokra használtak” - hozta példaként a Klebelsberg Központ új elnöke.
Az intézmények gazdálkodásában ugyanakkor az iskolák igazgatói is érdekeltek – tette hozzá Solti Péter.
„Az, hogy egyébként egy iskola a rendelkezésre álló facilitást milyen módon és hogyan tudja használni, azt gondolom, hogy ebben az igazgatókat megfelelő módon érdekeltté kell tenni. A tankerületi központ vezetőjének pedig arra kell figyelnie, hogy ezeknek a lehetőségeknek a kihasználása egyrészt mindenképp a jogszabályi keretek között, másrészt pedig a költségvetési keretek között történjen” - vázolta Solti Péter.
A Klebelsberg Központ elnöke azt is elmondta, hogy az önálló költségvetési szervként működő tankerületi központok eltérő adottságokkal rendelkeznek.
„Összesen több mint 2100 intézmény van. A legkisebb költségvetéssel bíró tankerületi központ 3 milliárdos éves költségvetéssel bír, a legnagyobb pedig 18 milliárdossal. Kisebb felsőoktatási intézmények vagy egyetemek azok, amelyeknek a költségvetése 2-3 milliárd forint környékén alakul, a közepesnél nagyobb intézmények pedig a 18 milliárdos keretet tudják évente a saját működésükre fordítani. Ezért is fontos az, hogy mindig figyelemmel legyünk a tankerületi központok sajátosságaira” - hívta fel a figyelmet Solti Péter.
A középszintű irányítás megerősítése mellett a Klebelsberg Központ folyamatosan monitorozza az intézményeket, és beavatkozik, amennyiben szükséges. Az új struktúra működését féléves felülvizsgálat mellett augusztusban értékelik – összegezte a Klebelsberg Központ új elnöke.