Schiffer András az alkotmánybíró-választás tétjét elemezve a nemzeti cinizmus rendszerének nevezett Orbán-rezsim fejére olvassa a testület jogkörének szűkítését - például az utólagos normakontroll megszüntetését -, és az úgynevezett felül-alkotmányozás gyakorlatát.
Az LMP volt társelnöke szerint a Fidesz-KDNP megpróbálta a saját embereivel feltölteni az Alkotmánybíróságot, hogy az ne lehessen a hatalom ellensúlya.
"A politikai tét tehát nem kevesebb, mint akarunk-e továbbra is esélyt adni az információszabadságnak egy korrupt hatalmi gépezet titkosítási szándékaival szemben?" - teszi fel a kérdést az egykori frakcióvezető, aki ugyanakkor az alkotmánybíró-választás közjogi tétjét - a hézagpótló, jogfejlesztő funkció ellátását - még ennél is fontosabbnak tartja.
Schiffer András ugyanis úgy látja, hogy a testület 2010 után két részre szakadt. Az egyik tagjai jogállami, pluralista bírókként több olyan döntést hoztak, amelyek keresztezték a politikai főhatalom számításait, a másikba tartozók viszont egy abszolutista felfogást követve a parlamenti többséggel való harmonikus együttműködést tekintik elsődleges szempontnak.
Szerinte idén áprilisig a nyilvánosságbarát bírák voltak többségben, azóta viszont a csonka testület két fontos ügyben - a miniszterelnök háza elé tervezett tüntetések és a társadalmi célú hirdetésként leadott kormányzati kampányfilmek esetében - nem az alkotmányt, hanem a kormánypárt érdekeit védte meg.
Írása második részében Schiffer András emlékeztet arra, hogy az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztása az úgynevezett fülkeforradalomig politikai alku tárgya volt, a testületben pedig nem pártkatonák ültek. Ennek bizonyítására felidéz egy anekdotát, amely szerint Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke azt üzente Horn Gyula miniszterelnöknek, amikor az egyeztetni akart vele egy törvényről, hogy „Az Alkotmánybíróság a Magyar Közlönyön keresztül kommunikál a kormánnyal”.
A 2010-ben hatalomra került Fidesz-kormány azonban brutális zsákmányszerzésbe kezdett - folytatja Schiffer -, és egészen a kétharmados többségének tavalyi elvesztéséig érdemben egyetlen közjogi pozíció betöltéséről sem tárgyalt az ellenzéki pártokkal. Az LMP viszont az alku híve, és konstruktív ellenzékként az esélytelenek nyugalmával minden esetben élt a jelölés jogával - emlékeztet rá.
"Az LMP-nek az a célja, hogy az Alkotmánybíróságban megkerülhetetlen legyen a jogállami, a Sólyom-féle Alkotmánybíróság jogfejlesztő tevékenységét tiszteletben tartó álláspont, s álljon vissza egy nyilvánosságbarát többség a testületben. Három jogállam iránt elkötelezett, pluralista jelöltben akartunk megállapodni úgy, hogy a negyedik jelölt személye sem legyen elfogadhatatlan a számunkra. További célunk volt, hogy a testületben legyen olyan személy, aki elkötelezett és jártas a jövő nemzedékek jogainak képviseletében, továbbá növeljük a nők részvételét a közhatalomban" - olvasható a tanulmányban.
Schiffer András végezetül kiemeli a jelöltek munkásságából azokat a fejezeteket, amelyek a függetlenségüket bizonyítják, majd üzen az LMP-t kollaboránsnak nevező demokratikus koalíciónak. Azt írja, hogy a minél-rosszabb-annál-jobb politikája egész egyszerűen hazaárulás, az LMP viszont a kockázatkerülő rövid távú pártérdek elé helyezte a haza, a magyar demokrácia sorsát.
Schiffer András lesz az InfoRádió Aréna című műsorának vendége csütörtökön 18 órától.