A vándorló magyarok nyomában

Infostart
2016. október 4. 20:00
1870 óta van Magyarországon tízévenkénti népszámlálás, köztes, úgynevezett mikrocenzus pedig 1963 óta, minden évtizedben – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Vukovich Gabriella, a KSH elnöke.

„Tíz év elég hosszú idő ahhoz, hogy sok minden változzon a népességben, a társadalomban. Frissíteni kell azokat az információkat, amik általában a népszámlálásból nyerhetők” - indokolta a népszámlálást a KSH elnöke.

A mikrocenzus mintavételen alapuló népesség összeírás, amely a főbb adatokat tudja frissíteni – mondta Vukovich Gabriella.

„Van földrajzi népességmozgás - tehát vándorlás külföldre és belföldön is –, de változik az emberek iskolai végzettsége, különösen a fiataloknak. Valószínűleg a demográfiai mutatók, tehát a termékenységi mutatók és a családösszetétel is változott, a háztartás-összetétel is szokott változni öt év alatt, illetve a foglalkozás és a foglalkozási viszonyok is változnak” - sorolta a KSH elnöke.

Az időközi népesség összeírásban általában 2 százalékos mintát vesznek, idén azonban nagyobb merítésben, 10 százalékos mintavétellel dolgoznak majd – mondta a KSH elnöke.

„Mindig volt igény arra, hogy lássuk, országos vagy megyei átlagokon túl kisebb területi egységekre milyen jellemzőket lehet felmutatni, ráadásul volt egy újabb közigazgatási átalakítás a járásokkal. Vannak egész kicsi járások, és vannak nagy népességű, nagy létszámú járások. Hogy minden járásra tudjunk azonos megbízhatósággal főbb mutatókat mutatni, ezért kellett ez a tíz százalékos minta” - magyarázta Vukovich Gabriella.

A mikrocenzus 10 százalékos adatfelvétele 440 ezer háztartást érint majd Magyarországon – tette hozzá a KSH elnöke.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Ezt nézik a kis népszámláláskor
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást