Nehéz olyan forgatókönyvet elképzelni, amelyikkel ki lehetne billenteni a milliárdos Donald Trumpot a republikánus elnökjelöltségből – mondta az Amerika-szakértő.
„Az mindenképpen valószínűsíthető, hogy a párt valamilyen módon, ha nem is szakad, de vagy távol marad a november 8-i elnökválasztásról, vagy a másik jelöltre, Hillary Clintonra adja a szavazatát.”
A mostani elnökválasztás azért is különösen érdekes lesz – folytatta Magyarics Tamás –, mert a demokraták várható elnökjelöltje, Hillary Clinton elutasítottsága rendkívül magas a lakosság körében 58 százalék, de Trump még ezt is felülmúlja 68 százalékával.
„Ami azt jelenti, hogy két olyan jelölt lesz az amerikai elnökjelöltségért futó két nagy pártnak a jelöltje, akik rendkívül népszerűtlenek a lakosság körében. Ilyen soha nem volt még. Korábban 20-30 százalékos elutasítottsággal rendelkeztek az elnökjelöltek, de ilyen magas „nemszeretem-mutatóval” senki nem rendelkezett.”
Az elmúlt években Amerikában megnőtt a függetlenek tábora, miközben csökkent az elkötelezett republikánusok és elkötelezett demokraták száma – mondta az Amerika-szakértő.
„Nagyon sokszor megtörténik az, hogy demokrata elnökjelöltre szavaznak, utána republikánus szenátorra vagy képviselőre. Ne feledjük el, hogy november 8-án nemcsak elnökválasztás lesz, hanem a szenátus harmadát és a képviselőház egészét újraválasztják, ezért is fontos a republikánusoknak Trump támogatása. Paradox módon a republikánusoknak jobb, ha átszavaznak elnökjelöltként Hillary Clintonra, attól még szavazhatnak republikánus egy szenátorjelöltre és képviselőre, viszont ha távol maradnak, kiesnek a republikánus szavazói köréből és a demokraták visszanyerhetik a szenátust.”
Magyarics Tamás hozzátette, a demokratáknak jelenleg elég öt-hat hely elnyerése a republikánusoktól, hogy változtatni tudjanak az erőviszonyokon – ezért is különösen fontos, miként taktikáznak a párt vezetése által kevéssé támogatott Trumppal kapcsolatban.
Nő a közösségi média befolyása a politikai folyamatokra
A republikánusok nem tudnak mit kezdeni az ingatlanmágnás Donald Trump jelentette jelenséggel – mondta Magyarics Tamás.
„A trumpizmus egy olyan filozófiai alapot teremt, amire nagyon nehéz lenne építeni, ugyanis az minden és mindennek az ellenkezője. Nagyon erősen személyhez van kötve. Egyszer azt mondja, meg fogja adóztatni a gazdagokat, máskor pedig kijelenti, hogy nem fogja.”
Nehéz lesz azonban úgy kampányolniuk a szenátusi jelölteknek, hogy elhatárolódnak saját pártjuk elnökjelöltjétől – mondta a szakértő.
„A kongresszusban az együttműködés nagyon ritka. Már megszűntek azok a pozíciók, azok a nagy, híres együttműködési területek, ahol a két párt közösen mozgott. Rendkívül sokan úgy tartják, hogy a washingtoni politika jelen pillanatban zsákutca, semmi nem fog történni, mert meg tudják akadályozni a másik kezdeményezéseit. Aki pedig hidat próbál verni a másik oldal felé, azzal néz szembe, hogy legközelebb nem választják újra a körzetében.”
Magyarics Tamás arról is beszélt, hogy megfigyelhető, hogy a közösségi média egyre nagyobb befolyással van a politikai folyamatokra.
„Régebben a politikai elitek jobban kézben tudták tartani a folyamatokat, mert a nagy tévécsatornákat, újságokat jobban tudták befolyásolni. A Facebook, Twitter megjelenésével diverzifikálódott az információ, nehezebb kézben tartani – ez jó dolog, viszont sok kétes hitelességű információ terjed.”
Ettől függetlenül ezen médiumok közelebb viszik a társadalmat a részvételi demokráciához, a képviseleti demokráciával szemben - mondta Magyarics Tamás, Amerika-szakértő az InfoRádió Aréna című műsorában.