Lux Ágnes elmondta: ez a jelentés arról szól, hogy a leszakadó rétegben, a legrosszabb helyzetben lévő 10 százalék körében élő gyerekekkel mit tudnak kezdeni az országok. 2014-ig dolgozták fel az egészségmagatartás, az élettel való elégedettség, a tanulmányi teljesítmény és a háztartások jövedelmi adatait.
Rangsorolták a 41 országot, ebben a listában Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el. „Egy-egy terület volt, amelyben rosszabb helyen szereplünk, például nagyon magas azoknak a szegény gyerekeknek a száma, akik olyan háztartásban élnek, ahol mindkét szülő munkanélküli. A jövedelmi egyenlőtlenség vonatkozásában romlást mutattunk a 2014 előtti adatokhoz képest, Szlovénia és Szlovákia mellett egyébként. Ez a két mutató aggodalomra is okot adhat, kiemelten kell foglalkozni a társadalom peremén lévő gyerekek vonatkozásában az egyenlőtlenséggel” - hangsúlyozta az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány gyerekjogi igazgatója.
„Dánia áll a lista első helyén, nem véletlenül, hiszen komoly erőfeszítéseket tesz, hogy az alsó 10 százalékban élő gyerekek közötti egyenlőtlenség a lehető legkisebb legyen, mert akkor az összteljesítmény is javul. Fontos üzenet, hogy a lemaradókat azért sem szabad leszakadni hagyni, mert akkor az összteljesítmény is romlani fog” - emelte ki Lux Ágnes.
A felmérések között lehetnek olyan eredmények, ahol a világ leggazdagabb államai között számon tartott országok – Egyesült Államok, Japán, Kanada – nem minden mutatóban érnek el jó helyezést, mert a gazdasági helyzet azt nem mutatja, hogy a gyerekek egyébként jól vannak vagy sem – mondta az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány gyerekjogi igazgatója.