„Minden évben 300-400 kérelem érkezik be, annak ellenére, hogy a születések száma csökken. A kérelmek egyharmadát szoktuk javasolni bejegyzésre. A jogszabály ma Magyarországon úgy szól, hogy egy gyereknek két utónevet lehet bejegyezni, fiúnak fiúnevet, lánynak pedig lánynevet. A legtöbb problémát az okozza, hogy csak a magyar helyesírás használható a bejegyzésnél, ezért fordul elő olyan furcsa eset, hogy például a
Dzsindzser esetében két „dzs” betű szerepel egy néven belül”
- mondta Rácz Judit, az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.
Hozzáfűzte: az elutasított nevek között a leggyakoribbak azok, amelyeket idegen helyesírással szeretnének a szülők leírni. Ilyen például a Magyarországon anyakönyvezhető Lukács, amelyet Lukasnak szerettek volna bejegyezni. Néha azonban a szülői fantáziának nincsen határa, így próbálták bejegyeztetni például
a Mimikry, a Bogyó és Babóca, a Napfi, a Szivárvány
neveket, de előfordult, hogy valaki a Lány nevet szerette volna anyakönyveztetni.
„Általában megindokolják a kéréseket, de néha úgy tűnik, mintha csak heccből próbára szeretnének tenni minket. Többnyire azonban komolyan gondolják a kéréseket. Akadt például egy anyuka, aki a Szöcske nevet szerette volna gyermekének adni és ezt komolyan megindokolta” - fogalmazott az MTA főmunkatársa.
Rácz Judit szerint a szanszkrit hangzású nevekkel a Krisna tudatú hívők szeretnék gyermekeiket illetni, ilyenkor indológus szakértőt szoktak megkérdezni, hogyan kell pontosan átvinni egy szanszkrit nevet a magyarra.
„A török nevek általában a szappanoperák termékei, míg arab neveket általában a kettős állampolgárságú szülők kérnek, mert a hagyományokat szeretnék őrizni a névválasztással” - tette hozzá Rácz Judit.
Az MTA főmunkatársa elmondta, hogy már csaknem 3700 névből lehet választani, ugyanakkor ha nemzetközileg nézzük, a legtöbb országban nem létezik ilyen névlista.