Új metróvonal vagy vonalak építése, a 3-as metró vonalának meghosszabbítása Káposztásmegyerig, világkiállítás, a Moszkva tér és a Móricz Zsigmond körtér rekonstrukciója, az 1-es villamos meghosszabbítása Dél-Budára, a "csepeli Manhattan" kialakítása, az autóközlekedés korlátozása, rendszeres hajóközlekedés a külső kerületek és a Belváros között - ezek a programpontok akár az idei kampányban is elhangozhatnának, hiszen mind megvalósítandó tervek. A mondatok azonban húsz évvel ez előttről, 1990-ből származnak az SZDSZ és Demszky Gábor fővárosi programjából.
Az SZDSZ megalapításában is részt vett, a 90-es kampányban "a tettek embereként" feltüntetett Demszkyt először még a Fővárosi Közgyűlés választotta főpolgármesterré 1990. október 31-én. Határozott, de nem rideg közigazgatást ígért, és azt, hogy a "városháza mindenki előtt nyitva lesz".
A fizetni nem tudó fővárosi lakóknak segélyek, hitelek formájában támogatás nyújtása, a legégetőbb probléma, a hajléktalanok helyzetének megoldása. Környezetvédelem, közbiztonság és a lakáshelyzet javítása, a kultúra fellendítése. Gyalogos- és tömegközlekedés-párti politika megvalósítása - hangoztatta 1990-ben az akkor még csak 38 éves főpolgármester.
Az első kihívás
Sokan a 4-es metró megépítése körüli huzavonát tartják az elmúlt húsz év legnagyobb - vagy legalábbis legemblematikusabb - kudarcának, de Demszky Gábornak már főpolgármesterségének legelején is komoly problémával kellett szembenéznie.
Már megválasztása előtt érezte, hogy a budapesti világkiállítás túl nagy falat lesz a fővárosnak. A 1990-es őszi helyhatósági választások két fordulója között a Népszabadságnak nyilatkozva azt mondta: Budapestre nem lehet ráoktrojálni a világkiállítást, amely 20-30 milliárddal terhelné a költségvetést.
Ennek ellenére az 1991-es fővárosi programban ott szerepel az Expó is, amelyből idővel Demszky kihátrált. Először azt javasolta, hogy Béccsel közösen rendezzék meg, ám az osztrák főváros inkább köszönte, nem kért a közösködésből. A 1996. május 11. és október 4. közöttre tervezett világkiállítást a megrendezés előtt két évvel mondta le véglegesen a kormány. A lemondás 27 jelentkező országot érintett.
Akkor a pénzhiány miatt indokolta a kormány, hogy nem lesz Expo, de megígérte az eseményhez kapcsolódó fővárosi beruházások befejezését - így épült meg a Lágymányosi híd, amelyet 1992-tól 3 éven keresztül húztak fel.
A közlekedés uralma
A Budapest jövője - Várospolitika 2000-ig című kiadványban Demszky Gábor és szakértői csapata azt írta 1995-ben, nem sokkal azután, hogy a szabad demokrata politikust ismét főpolgármesterré választották, hogy a Budapesten zajló fejlesztéseket "egyértelműen a közlekedés uralja".
A tömegközlekedés problémái még ma is hasonlóak, mint amiket tizenöt évvel ezelőtt pontokba szedtek a kiadványban: rossz állapotban van a BKV járműállománya, a felszíni közlekedéstől független metró- és gyorsvasúti hálózat fejlesztése akadozik, zsúfoltság az utakon.
A közlekedésfejlesztés prioritásai három pontban: 4-es metró, nagy úthálózati elem, például a következő városi körút vagy az M0 folytatása, illetve újabb híd északon (az aquincumi) vagy délen (Csepel-Albertfalva).
Az ezredfordulóig "feltétlenül megvalósítandó" beruházások közé sorolták a Hungária körút fejlesztését, a Dél-Budai tehermentesítő utat, kerékpárutak fejlesztését, Duna-hidak (a Margit és a Szabadság híd) rekonstrukcióját, P+R parkolók építése, 1-es villamos áthaladása a Lágymányosi hídon.
Az első tíz év mérlege
Demszky Gábor az első tíz évét úgy zárta le, hogy továbbra is három vonalon közlekedtek a metrók, a kerékpárutak hossza nem érte el a 130 kmt-t. A 3-as metrót nem hosszabbították meg Káposztásmegyerig, és bár megépült a Lágymányosi híd, az 1-es villamos nem közlekedett rajta Budára.
Nem lett meg a kilencvenes évek elején beígért ferihegyi gyorsvasút, el sem kezdődött az 1991-ben megtervezett déli autópálya, amely a fővárost leterhelő kamionforgalmat terelte volna el és nem lett aquincumi híd sem.Demszky Gábor az újabb főpolgármesteri évtizedébe úgy fogott bele, hogy a még 1990-ben megfogalmazott tervek nagy része is megvalósításra várt. Bár elkezdődött a lepusztult városrészek rehabilitációja és az utak felújítása, valamint változott Budapest kulturális élete (1993-ban például kezdetét vette a Sziget Fesztivál máig tartó sikertörténete), a két, Demszky Gábor által is legfontosabbnak vélt projekt, a 4-es metró megépítése és az 1-es villamos meghosszabbítása csak papíron létezett.
Az 1998-as sima kampányhoz és győzelemhez képest 2002 őszén kiélezett volt a küzdelem Demszky Gábor, és a szocialisták főpolgármester-jelöltje, Gy. Németh Erzsébet között. A negyedik ciklusára hajtó szabad demokrata politikus a parlamenti választáson megerősödött MSZP-vel szemben, de népszerűsége csúcsán újra előhúzta a zsebéből régi ígéreteit: Aquincumi híd megépítése, a budai alsó rakpart kétszer két sávosra bővítése, két csepeli híd, az 1-es villamos átvezetése a Lágymányosi hídon, és természetesen nem maradhatott ki a 4-es metró.
Az örök ígéret
Demszky Gábor a 2002-es főpolgármesteri választást már 1998 novemberében megnyerte, nem sokkal azután, hogy harmadszor is megkapta a fővárosiak többségének a bizalmát - indokolják sokan a szabad demokrata politikus negyedik budapesti győzelmét. 1998-ban ugyanis, két évvel azután, hogy tanulmányban véglegesítették a nyomvonalát, az Orbán-kormány bejelentette: a vidéki közlekedésfejlesztés prioritása miatt nem támogatja a 4-es metró finanszírozását.
A "metróvédelmező" Demszky, aki 1990-től minden kampányában kiemelte az újabb metró (sőt metrók) építését, bíróságig vitte az ügyet. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 1999 márciusában a BKV-nak és a Fővárosi Önkormányzatnak adott igazat a Magyar Állammal szemben. 2001 tavaszán aztán a Legfelsőbb Bíróság jogerős ítélete kimondta, hogy Medgyessy Péternek nem volt törvényes felhatalmazása az Országgyűléstől a szerződés aláírására 1996-ban.
A Dél-Buda - Rákospalota metró, amely már az 1972-es várostervekben is szerepelt, sikertörténetté válhatott volna Demszky Gábor számára - de nem lett az. 2008 végén már közlekedni fog a 4-es metró - mondta bizakodóan nem sokkal az után, hogy 2003 decemberében a Baross téri megálló első szakaszának kialakításával megkezdődött az építkezés.
Az eltelt hét évben többször változott a mondatban elhangzott dátum, és jelenleg úgy tűnik, 2013 előtt nem vehetik birtokba a budapestiek a várva várt metrószakaszt. A finanszírozásra szánt keret folyamatosan nő, és az 1994-ben még 265 milliárdra becsült összköltség ma már 540 milliárd forint körül jár.
"Budapest vőlegénye"
A sikeres 2002-es kampány után a Demszky Gábor vezette Fővárosi Önkormányzat újabb nagyszabású programot hirdetett meg. A Podmaniczky Frigyes báróról, "Budapest vőlegényéről" elnevezett terv 130 projektet tartalmazott.
Halljuk a budapestiek szavát: tisztább, biztonságosabb várost szeretnének, egy várost, ahol lehet élni, dolgozni, közlekedni - jelentette be 2005-ben Gyurcsány Ferenc, aki Demszky Gáborral együtt mutatta be a programot mint a kormány Nemzeti Fejlesztési Tervének egyik fajsúlyos részét.
Soha egyetlen kormány nem támogatta annyira Budapestet, mint a Gyurcsány-kormány - hangoztatta a főpolgármester, aki a már jól ismert terveket húzta elő a tarsolyból. 2013-ig lesz aquincumi híd, a csepeli HÉV-et a szentendreivel összekötő 5-ös metró, a ferihegyi reptérhez vezető gyorsvasút.
Az utolsó nekifutás
Demszky Gábor választási plakátja 2006-ból
2010-re megcsináljuk! Rajtunk múlik! Budapest a mi városunk - hangzottak a 2006-os kampányban az ötödik ciklusára készülő Demszky Gábor szlogenjei. Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülését követő rendbontás után a politikus a Magyar Televízió előtt beszélt kampányfilmjében arról, hogy "mi, Budapest békeszerető polgárai sokkal többen vagyunk, mint a felheccelt szélsőségesek".
Az immár gyurcsányi méretűvé terebélyesedett, n negyvenpontos programjában
többek között az olvasható, hogy 2010-re befejeződik a 4-es metró építése, és 7500 új P+R parkolóhelyet építenek a metróvonal mentén. A már jól ismert, hányattatott sorsú 1-es villamos is előkerült mint a kampányprogramok állandó szereplője: "Uniós és kormányzati támogatással átvezetjük az 1-es villamost Budára".
Húsz éve ismert ígéret a Moszkva tér rendbetétele (a programfüzet ezt 2008-ra ígérte) és az M0-ás körgyűrű megépítése is. A kormány és az unió pénzére számítva 2010-re az Aquincumi híd felhúzását is megígérték.