„Mi nem változtattunk ötven éve a bejgli receptjén, és nagyon jól bevált” – mondta az InfoRádiónak a mestercukrász. Hogy ki milyen recept alapján készíti az ikonikus ünnepi süteményt, az nagyon széles skálán mozog.
Régen patkóformában készült a hagyományos magyar édesség, „később egyenesedett így ki” – magyarázta Auguszt József. Ahány cukrászda volt, annyiféle bejglit csinált, és akik több évtizede készítik, nem szívesen változtatnak a recepten, hiszen a vásárlók ezt ismerte és szerette meg az évek során. Ők nem fogják követni a bejgli egységesítését célzó ajánlást – hangsúlyozta.
Aki nem felel meg az előírásnak, kizárólag tekercsnek nevezheti a süteményét.
Sokan tiltakoznak az ellen, hogy a desszert összetételét egységessé tegyék az egész országban, mert ahány üzlet, annyiféle variáció létezhet – hívta fel a figyelmet a mestercukrász.
Van, ahol „több tésztával, lazább tésztával szeretik a bejglit, valahol a több tölteléket szeretik”
– tette hozzá. Olyan üzlet is van, ahol a szakértő szerint is rossz bejglit csinálnak, mely nem felel meg az elnevezésnek, de az emberek megtapasztalják, hogy hol lehet jó minőségű süteményt venni.
A jó bejgli finom dióból vagy mákból készül, és fontos a töltelék és tészta aránya, amely viszont egyéni ízlés kérdése. Auguszt József több töltelékkel készíti.
„A tészta csak azért van, hogy összefogja a tölteléket”
Manapság sokféle bejglivel találkozhat a vásárló, a hagyományos azonban a mákos és a diós. A vendégek egyes további típusokat is igényelnek, ilyen a gesztenyével és az aszalt szilvával töltött. De vannak olyan elrugaszkodott próbálkozások is, mint a kolbászos bejgli.