Infostart.hu
eur:
365.96
usd:
326.89
bux:
141308.07
2026. október 8. csütörtök Koppány
Emmanuel Macron francia elnök (k) és Olaf Scholz német kancellár (j) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök társaságában a párizsi államfői rezidencián, az Élysée-palotában 2023. február 8-án.
Nyitókép: MTI/AP/Lewis Joly

Emmanuel Macron rakétákkal és bombákkal utazik Kijevbe

A francia államfő kedd este bejelentette, hogy februárban negyven új SCALP nagy hatótávolságú rakétát és több száz bombát ad át a kijevi kormánynak.

"Jómagam februárban Ukrajnába utazom", és "újabb szállítmányokat fogunk átadni: mintegy negyven SCALP rakétát és több száz bombát" - mondta a köztársasági elnök a párizsi hivatalában mintegy négyszáz újságíró előtt, az országos televíziók által élőben közvetített nemzetközi sajtótájékoztatóján.

Macron jelezte, hogy Franciaország "egy biztonsági megállapodás véglegesítésén dolgozik" Kijevvel, amely hasonló ahhoz, amelyet pénteken kötött az Egyesült Királyság és Ukrajna tízéves időtartamra. Hozzátette, hogy Franciaországnak és az Európai Uniónak "az elkövetkező hetekben és hónapokban újabb döntéseket kell hoznia azért, hogy ne engedjék Oroszországot győzni".

"Nem hagyhatjuk, hogy Oroszország győzzön, és nem is szabad engednünk, mert akkor Európa és Oroszország egész szomszédságának biztonsága megkérdőjeleződne" - hangsúlyozta.

Arra a kérdésre, hogy Donald Trump esetleges győzelme a novemberi amerikai elnökválasztáson megkérdőjelezheti-e az Ukrajnának nyújtott támogatást, Emmanuel Macron kijelentette, hogy "nem szabad az emberekre koncentrálni".

"Tisztán kell látnunk ahhoz, hogy felismerjük, hogy az Amerikai Egyesült Államok egyik nagy szövetségesünk, akinek a bátorságát fogjuk ünnepelni" a szövetségesek normandiai partraszállásának 80. évfordulója alkalmából - mondta a francia elnök. "De ez egy olyan demokrácia, amely válságon megy keresztül, amelynek első számú prioritása saját maga, a második prioritása pedig a kínai kérdés" - tette hozzá, jelezve, hogy emiatt "erősebb Európára (van szükség), amely tudja, hogyan védje meg magát, és nem függ másoktól".

Macron kitért arra is, hogy Franciaország úgy döntött: nem csatlakozik a jemeni húszik elleni amerikai-brit csapásokhoz, "hogy elkerüljön mindenfajta eszkalációt" a térségben.

A húszi lázadók tavaly november óta rendszeresen vesznek célba kereskedelmi hajókat a Vörös-tengeren, a globális tengeri szállítmányozás egyik kulcsfontosságú útvonalán, állítsuk szerint azért, hogy megtorolják Izraelnek a Gázai övezet ellen indított hadműveletét. Múlt hét végén az amerikai és brit erők csapásokat mértek a lázadókra, amire azok válaszul rakétával eltaláltak hétfőn egy amerikai teherhajót, tovább élezve ezzel a konfliktust. Emmanuel Macron egyúttal arra kérte Izraelt, hogy ne folytassa a nem kellően célzott műveleteket a Gázai övezetben.

"Azért mondom ezt, mert ez Izrael hosszú távú biztonsági érdeke is, és a hadműveletek folytatása a jelenlegi formában kockázatot jelent hosszú távon, tekintettel arra, hogy ez mit okoz az egész régióban magának Izraelnek a biztonságával" - mutatott rá. "Ezért folytatjuk a diplomáciai kezdeményezéseket, állásfoglalásokat és megbeszéléseket a tűzszünet érdekében, én pedig folytatni fogom a kétoldalú kapcsolattartást, hogy megpróbáljuk nagyon konkrétan elérni a tűzszünetet" - tette hozzá. Az államfő bejelentette azt is, hogy február 7-én a Hamász palesztin iszlamista szervezet által Izraelben elkövetett merénylet áldozatainak tiszteletére megemlékezés lesz Párizsban. "Február 7-én a terrorizmus áldozatainak emlékművénél", amely az Invalidusoknál található, "meg fogok emlékezni az áldozatokról a hozzátartozóik és mindazok előtt, akik csatlakozni kívánnak hozzánk" - jelezte Emmanuel Macron. Az elnök emlékeztetett arra, hogy Franciaország "41 gyermekét vesztette el" ezekben a merényletekben, és hogy még mindig "három túsza" van a Gázai övezetben. "Azért küzdünk az izraeli hatóságokkal, Katarral, amelynek döntő szerepe van ebben az ügyben, és számos más kollégával, hogy kiszabadítsuk őket" - mondta az elnök.

Címlapról ajánljuk
Gyökeresen átalakítja a gazdaságot az AI, de iszonyatos pénzbe kerül

Gyökeresen átalakítja a gazdaságot az AI, de iszonyatos pénzbe kerül

Akár kétezer milliárd dollárra is értékelhetik az Anthropic mesterségesintelligencia-céget, ha megvalósul a tervezett tőzsdei bevezetés. A debütáláshoz készült ismertető azonban arra is rávilágít, milyen csillagászati költségei lesznek a világgazdaságot gyökeresen átformáló technológiának.

Magyar Pétert kihallgatta az ügyészség

Ezt maga a kormányfő jelentette be Facebook-oldalán. Mint írja, nem tett panaszt az eljárás ellen. A 2024-es telefonlopási ügyről van szó, amely miatt Seszták Miklóssal és Hankó Balázzsal egy napon kérte ki Magyar Péter mentelmi jogát a Legfőbb Ügyészség.
inforadio
ARÉNA
2026.10.08. csütörtök, 18:00
Halász Bence
Európa-bajnok, olimpiai ezüstérmes, világbajnoki bronzérmes kalapácsvető
A kötvényhozamok miatt megijedtek a befektetők, eséssel zártak a tőzsdék

A kötvényhozamok miatt megijedtek a befektetők, eséssel zártak a tőzsdék

Európában negatív hangulatban telik a kereskedés. Délelőtt megütötték az eurót, és meredeken emelkedni kezdtek a francia hozamok is, miután az EKB egyik döntéshozója bemondta, hogy a francia helyzet nem olyan, hogy a jegybanknak be kéne adatkoznia. Idehaza különösen az OTP teljesít rosszul, a bankrészvény közel 3 százalékos mínuszban áll szerda délután. Az emelkedő kötvényhozamok és az erősödő dollár miatt közben pedig a fémek is nagy nyomás alá kerültek, melynek eredményeként az arany és az ezüst is augusztus eleje óta nem látott szintekre zuhant vissza. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×