Varga Judit tájékoztatása szerint a hét elején Párizsban, valamint a csütörtöki, Hágában tett látogatása során is világossá tette, hogy kohéziós pénzek kölcsönös előnyökkel járnak.

Fontosnak nevezte, hogy a hogy a domináns, nettóbefizető országok megismerjék, megértsék és saját érdekükben is elfogadják, hogy a kohéziós politika erős maradjon - mondta az igazságügyi miniszter.

"Fontos olvasni a számok között is.

A tagországi befizetéseket vizsgálva Magyarország több nettóbefizető állammal szemben a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) arányában több terhet visel"

- mondta a miniszter.

A kohéziós támogatások feltételekhez kötésével összefüggésben azt mondta, az Európai Uniónak számos eszköze van arra, hogy pénzügyi fegyelmet követeljen meg a költségvetési pénzek tagállami költése során. Ezért fontos, hogy a jogállamisági kritériumok ezen eszközök megalkotásánál is érvényesüljenek. Magyarország számára azonban elfogadhatatlan az, hogy a tervezet szövege nem ezt tükrözi - húzta alá.

Tájékoztatása szerint a Ferdinand Grapperhaus holland igazságügyi és biztonsági miniszterrel, valamint a Stef Blok külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseken rámutatott, hogy a kohéziós pénzek közvetlen kifizetésénél hatalmas földrajzi aránytalanság van. Az újonnan csatlakozott tagállamok eddig csak 5 százalékban részesedtek a büdzséből, amelyen mindenképpen javítani kell. Fontos, hogy a gazdasági olló ne nyíljon tovább, hanem egyensúlyt lehessen teremteni a tagállamok között - szögezte le.

Varga Judit elmondta azt is, hogy a megbeszélések során holland kollégáival egyetértettek abban, hogy a jogállamiság kevesebb politikai figyelmet és több jogi elemzést igényelne. Ezért az Európai Uniónak az igazságügyi minisztereket tömörítő tanácsában jobb helye lenne az arról jelenleg tartó diskurzusnak.

Magyarország nem tud támogatni egy olyan jogállamisági mechanizmust, amely elveszítené kormányközi jellegét és újabb politikai nyomásgyakorlásra alkalmas eszközt adna az Európai Bizottság kezébe - tette hozzá az igazságügyi miniszter.