Több mint hat éve van jelen Magyarországon az ASP, a vírus azonban a vaddisznóállományról nem terjedt át a házisertés-állományra. Mindez az elmúlt években bevezetett és következetesen végrehajtott járványvédelmi intézkedéseknek köszönhető: a gazdálkodók és a hatóságok közös érdeme. A sikeres védekezés lehetőséget biztosított arra is, hogy kedvezőbb legyen egyes területek ASP kockázati besorolása, így Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest vármegyékben enyhültek a kereskedelmi korlátozások is. Ezáltal bővültek a helyi gazdálkodók és élelmiszer-vállalkozások gazdasági lehetőségei
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a veszély elmúlt. Az ASP továbbra is jelen van az ország vaddisznóállományában, ezért az agrárkamara és a Nébih arra kéri a gazdálkodókat, hogy az afrikai sertéspestis-járvány megelőzése érdekében mindenki figyeljen az előírásokra, és maradéktalanul tartsa be azokat. „Aki ugyanis a saját állományát védi, az egész hazai sertéságazatot védi!” – olvasható a két szervezet közös közleményében.
Példaként említették, továbbra is fontos, hogy sertéseket csak legális, regisztrált helyről szabad vásárolni, és állatorvosi igazolás birtokában lehet szállítani.
Arra is kitértek, hogy az őszi–téli időszakban az ASP vírus behurcolása különösen nagy kockázattal jár például vadászat, a kukorica aratása és a háztáji disznóvágás alkalmával is. Utóbbinál fontos, hogy a fertőzött területen tervezett házi sertésvágást kötelező előzetesen bejelenteni a járási hivatalnál.
A NAK és a Nébih felhívta az érintettek figyelmét, hogy vaddisznóvadászat során tájékozódjanak a vadászterület kockázati besorolásáról. Fertőzött terület erdeiben, az aszfaltozott útról gépjárművel letérni csak a helyi hivatásos vadászoknak, kísérőknek szabad, mindenki másnak a területen kívül kell hagynia a gépjárművét. A vadászatot követően minden esetben gondoskodni kell az autó, a csizmák, a fegyverek és a ruházat megtisztításáról is. A vadászaton részt vevők - akár vadászok, akár hajtók - 72 óráig ne menjenek házi sertést tartó udvarba, tenyészetbe - hangsúlyozta a két szervezet a közleményében.
A kukorica aratásnál pedig arra kell figyelni, hogy a kukorica a vaddisznók egyik kedvenc csemegéje, a magas növény pedig biztonságos búvóhely is számukra, ezért az állatok az aratás végéig nagy számban tartózkodnak a kukoricatáblákban. A fertőzött területen elhullhatnak a beteg vaddisznók, ezért fontos, hogy az érintett mezőgazdasági területen learatott kukoricát – vagy bármilyen más, sertések takarmányozására szánt gabonát – a háztáji állomány védelme érdekében legalább 30 napig pihentessék a termelők, ami a szárításon, hőkezelésen átesett terményre is igaz. A földeken munkát végző erőgépeket pedig nem szabad a sertéstelep közelében tárolni – hívta fel a figyelmet a NAK és a Nébih.
