Infostart.hu
eur:
367.08
usd:
328.16
bux:
141721.73
2026. október 7. szerda Amália
Áder János köztársasági elnök és Weisz Fanni jeltolmács, siket esélyegyenlőségi aktivista az államfő újévi köszöntőjének televíziós felvételén a Sándor-palotában 2020. december 29-én.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Áder János: számos haszna van a Homokhátság vízügyi rehabilitációjának

A köztársasági elnök a Kék Bolygó című podcastjének hétfőn megjelent adásában Láng Istvánnal, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) igazgatójával beszélgetett, aki elmondta, a Homokhátság vízügyi rendszerének helyreállítása mintegy 200 milliárd forintból valósulhat meg a következő nyolc évben.

A köztársasági elnök a Kék Bolygó című podcastjének hétfőn megjelent adásában Láng Istvánnal, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) igazgatójával beszélgetett, aki elmondta, a Homokhátság vízügyi rendszerének helyreállítása mintegy 200 milliárd forintból valósulhat meg a következő nyolc évben.

Áder János hangsúlyozta, ennek a jelentős összegnek társadalmi, gazdasági és környezeti területeken is jelentkezik a haszna.

Példaként említette, hogy a vízügyi beruházásokkal növekedhet a terület népességmegtartó képessége, a különböző tavak létrejöttével élhetőbbé válik több település, valamint a természet újra birtokba veheti az újonnan kialakuló lápokat, szikes tavakat.

Emellett javulni fog a terület vízminősége, továbbá emelkedik a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége - tette hozzá a köztársasági elnök.

Láng István elmondta, a Homokhátság vízgazdálkodását a Dunából és Tiszából, valamint a szennyvizek tisztításából és a belvizes területekről kinyert vizekből kívánják megoldani, ügyelve a terület vízmegtartó képességének javítására és a takarékosság előtérbe helyezésére.

Az OVF vezetője kifejtette, bár Magyarországnak sok vize van, potenciálisan keveset tud hasznosítani. Utóbbi különösen igaz a Homokhátságra, amely kizárólag csak a csapadékra hagyatkozhat.

Láng István elmondta, a terület talajvízszintjének süllyedése az 1960-as évek óta tart, tudósok szerint ennek 60-80 százaléka a klímaváltozás hatásaira vezethető vissza, míg 15-20 százalék a homok megkötésére ültetett erdőknek, további 20 százalék pedig az emberi vízkivételnek tudható be.

Áder János emlékeztetett, az ENSZ félsivatagos területté nyilvánította a Homokhátságot, ami egyértelműen a klímaváltozásra, azon belül is az egyre szélsőségesebb időjárásra, a csapadékeloszlás időbeni és térbeli egyenetlenségére vezethető vissza.

Kiemelte, a talaj vízszintje az utóbbi időben átlagosan 3-5 métert, de valahol még többet csökkent.

Az államfő azon reményének adott hangot, hogy a kormány vízügyi beavatkozásának köszönhetően már 4-5 év alatt látványos eredményekkel szembesülhetnek az ott élők.

Címlapról ajánljuk
Három éve történt a gázai vérfürdő – Szakértő: noha most csend van, nincs, ami feloldja a konfliktust

Három éve történt a gázai vérfürdő – Szakértő: noha most csend van, nincs, ami feloldja a konfliktust

Három éve, 2023. október 7-én a Hamász palesztin terrorszervezet támadásának több mint ezer áldozata volt Izraelben. A tragikus történések harmadik évfordulóján Csepregi Zsolt Izrael-szakértő elemezte a támadás napját, és hogy ma milyen viszonyban vannak a felek. Szintén az InfoRádióban egy Izraelben élő magyar állampolgár is felidézte, mi történt aznap.

Szakértő: a Duna már alig hoz vizet, a fenékküszöb tartja életben a paksi erőmű vízellátását

A Duna rendkívül alacsony vízszintje ellenére, a még épülő fenékküszöbnek köszönhetően, nem fenyegeti leállás a Paksi Atomerőművet. A visszaduzzasztásnak köszönhetően fél méterrel magasabb a vízszint, mint amennyit a jelenlegi vízhozam biztosíthatna. A helyzetről és a kilátásokról Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára beszélt az InfoRádióban.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×