A "Mogyoród" elnevezésű koncessziós területhez tartozó Galgahévízen május végén kezdtek a partnerek a Galgahévíz-4 kút fúrásába, amely 37 nap alatt érte el a tervezett 2400 méteres mélységet. A sikeres teszteket követően termelésbe állították a kutat, amely körülbelül napi 1000 hordó kőolaj termelésére képes. Az O&GD és a Mol 51-49 százalékos tulajdoni hányad arányában osztoznak a kitermelt mennyiségen. A fúrást a Mol leányvállalata, a Rotary Zrt. végezte az R-69 fúrótoronnyal.
A közlemény idézte Bacsa Györgyöt, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatóját, aki kijelentette, hogy az új lelőhely jelentősen hozzájárul Magyarország ellátásbiztonságához, hiszen a hazai termelés csökkenti az importfüggőséget. Az ellátási útvonalak körüli bizonytalanságok is igazolják, hogy minél több vezeték hálózza be a régiót, annál biztosabb, hogy mindig lesz elég energia. A legjobb forrás ugyanakkor mindig a hazai, ezért a Mol prioritásként kezeli a magyarországi szénhidrogén-kutatást - mondta.
A közlemény kitér arra is, hogy az O&GD-vel közös találat mellett a Mol számos helyen fedezett fel szénhidrogént a közelmúltban: 2022 novemberében a Vecsés-2, 2024 májusában a Vecsés-1, 2024 novemberében a Vecsés-3 fúrás is sikeresnek bizonyult. 2025 márciusában a Dunántúlon, Somogysámson határában talált kőolajat a Mol. Emellett a 2019-ben indított "sekélygáz" program keretében 25 sikeres fúrást hajtott végre.
A Mol a legnagyobb szénhidrogén-termelő Magyarországon, csaknem 1300 kőolaj és földgázkúton termel. 2024-ben a hazai termelésből a kőolaj 47 százalékát (csaknem 600 ezer tonna) és a földgáz közel 80 százalékát (közel 1,5 milliárd köbméter) a Mol biztosította. A Mol-csoport kőolaj-és földgázkitermelési portfóliójában szintén Magyarország a legjelentősebb, jelenleg a teljes termelés 39 százalékát adja. A Galgahévíz-4 kút a Mol magyarországi kőolajtermeléséhez mintegy 4 százalékkal járul hozzá - közölte a társaság.
