Infostart.hu
eur:
367.07
usd:
328.27
bux:
141623.78
2026. október 7. szerda Amália
A litván-fehérorosz határ a litvániai Kapciamiestis településen 2021. július 19-én. Az Európai Unió határrendészeti ügynöksége, a Frontex 60 határőrt vezényel a litván-fehérorosz határra július 29. és október 6. között, miután a szomszédos Fehéroroszországból idén csaknem 2100 illegális bevándorló lépett be Litvánia területére. Litvánia július elején határkerítés építésébe fogott a közel-keleti és afrikai migránsok áradata miatt a Fehéroroszországgal közös szakaszon. A kerítés a tervek szerint 550 kilométer hosszúságú lesz.
Nyitókép: MTI/EPA

Az EU beszállhat a határkerítések finanszírozásába

Megnyílhat a lehetőség, hogy európai uniós forrásokból támogassák a fizikai akadályok telepítését a közösség külső határán - írta a Die Welt című német lap csütörtökön az Európai Tanács elnökének varsói látogatásával kapcsolatban.

Charles Michel a lengyel fővárosban tett szerdai látogatásán elmondta, hogy az EU a következő napokban megvitatja a "fizikai infrastruktúra finanszírozásának lehetőségét a határokon".

A tagországi kormány-, illetve államfőket összefogó testület elnöke arról is tájékoztatott, hogy elkészült a Tanács jogi szakszolgálatának elemzése, amely szerint

a közösségi jog alapján nincs akadálya annak, hogy uniós pénzből támogassák a külső határ biztosítására szolgáló "fizikai infrastruktúra", vagyis határkerítések telepítését.

A Die Welt a hírportálján közölt összefoglalóban kiemelte: mindez azt jelenti, hogy látványos fordulat következhet be az EU migrációs politikájában. Előfordulhat, hogy Brüsszel mégis hajlandó lesz anyagilag támogatni a határkerítések építését.

Ha ez valóban megtörténik, komoly politikai vereséget szenvedne Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke - tette hozzá a lap, rámutatva, hogy a végső döntést a bizottságnak kell meghoznia, mert csakis a testület szabadíthat fel forrásokat.

A bizottság régóta hevesen ellenzi a határkerítések építésének pénzügyi támogatását. Ylva Johansson, a bizottság belügyi kérdésekért felelős tagja az októberi EU-csúcs után még arról beszélt, hogy nem adnak pénzt ilyen célra, és ezt a testület elnöke is világossá tette a tagországi vezetők előtt.

Ám - tette hozzá a Die Welt - időközben Litvánia és Lettország után Lengyelország is egyre inkább szorult helyzetbe kerül a fehérorosz rezsim által "államilag szervezett embercsempészet" miatt, és mindhárom tagállam támogatást követel Brüsszeltől, beleértve a kerítések és falak építését is. Az EU-s külső határ lengyel-fehérorosz szakaszán kialakult válsághelyzet miatt pedig végképp hatalmas nyomás nehezedik Ursula von der Leyenre.

Az EU-csúcson már megállapodtak az irányban

Egy név nélkül nyilatkozó magas beosztású uniós tisztségviselő a Die Weltnek elmondta, hogy a tagállami vezetők az októberi EU-csúcs zárónyilatkozatában kifejezetten leszögezték, hogy "nem fogadják el harmadik országok azon kísérleteit, hogy politikai célokra használjanak fel migránsokat".

Ennél is fontosabb a zárónyilatkozat 20. pontja, amely szerint "az Európai Tanács felkéri az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot az uniós jogi keret minden szükséges módosítására, valamint a megfelelő pénzügyi támogatással járó konkrét intézkedésekre".

Ez a passzus arra kötelezi a Bizottságot, hogy folytasson nyílt vitát, ahelyett, hogy - amint az megtörtént - eleve elkötelezte magát a határkerítések társfinanszírozásának elutasítása mellett - írta a Die Welt.

Hozzátették: tagállami körök ezzel kapcsolatban arra is rámutatnak, hogy nem lesz képes egyedül finanszírozni a határkerítést Litvánia, amelynek csaknem 700 kilométeres közös határa van Fehéroroszországgal.

Címlapról ajánljuk
Három éve történt a gázai vérfürdő – Szakértő: noha most csend van, nincs, ami feloldja a konfliktust

Három éve történt a gázai vérfürdő – Szakértő: noha most csend van, nincs, ami feloldja a konfliktust

Három éve, 2023. október 7-én a Hamász palesztin terrorszervezet támadásának több mint ezer áldozata volt Izraelben. A tragikus történések harmadik évfordulóján Csepregi Zsolt Izrael-szakértő elemezte a támadás napját, és hogy ma milyen viszonyban vannak a felek. Szintén az InfoRádióban egy Izraelben élő magyar állampolgár is felidézte, mi történt aznap.

Szakértő: a Duna már alig hoz vizet, a fenékküszöb tartja életben a paksi erőmű vízellátását

A Duna rendkívül alacsony vízszintje ellenére, a még épülő fenékküszöbnek köszönhetően, nem fenyegeti leállás a Paksi Atomerőművet. A visszaduzzasztásnak köszönhetően fél méterrel magasabb a vízszint, mint amennyit a jelenlegi vízhozam biztosíthatna. A helyzetről és a kilátásokról Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára beszélt az InfoRádióban.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×