Infostart.hu
eur:
365.38
usd:
325.14
bux:
143682.55
2026. október 7. szerda Amália
Áder János köztársasági elnök (j2) fogadja Gerard Mourou (Nobel-díjas, j) és Benoit Deveaud (b) francia, valamint Tadzsima Tosiki japán (b2) fizikust a Sándor-palotában 2019. november 5-én.
Nyitókép: MTI/MTI Fotószerkesztőség/Máthé Zoltán

Egyszer csak tudósok léptek be Áder János hivatalába

Egy japán, két francia és egy magyar fizikus látogatta meg a köztársasági elnököt a Sándor-palotában.

Áder János köztársasági elnök Tajima Toshiki japán, Benoit Deveaud és Gerard Mourou francia, valamint Szabó Gábor magyar fizikusokat fogadta kedden Budapesten, a Sándor-palotában.

A vezető nemzetközi egyetemeken dolgozó tudósok, köztük a Nobel-díjas Gerard Mourou

a kiégett nukleáris fűtőelemek erősen sugárzó és különösen hosszú felezési idővel rendelkező összetevőinek kezelhetőbbé tételével kapcsolatos kutatásaikról

tájékoztatták a köztársasági elnököt.

A beszélgetés apropója egy olyan projekt, amely Magyarországnak részben energiapolitikai szempontból, részben az energiafelelősség szempontjából fontos - hangsúlyozta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a megbeszélést követő sajtótájékoztatón.

Kiemelte, hogy Magyarország energiamixének 90 százalékát 2030-ra szén-dioxid-mentesen fogják előállítani, ennek egyik eleme az atomenergia, a másik a magenergia, a maradék 20 százalékot szeretnék megújuló energiaforrásokból biztosítani.

Mint mondta, az atomenergia felelősséget is jelent egyben, ennek egyik fontos eleme a stabilitás és biztonság, valamint a hulladék tárolása. Jelen pillanatban a fűtőelemeket elássák, várva a sugárzási szint csökkenésére, de ennek a toxicitásnak az időtartamán szeretnének módosítani.

Felhívta a figyelmet, hogy

Gerard Mourou olyan technológiáért kapott Nobel-díjat, amely alkalmas arra, hogy lézerrel szabad neutronokat állítsanak elő, a nagy toxikus atomokat szétbombázzák kisebbekre,

így kevesebb évig kell tárolni a használt fűtőelemeket.

A technológia alapján a nukleáris hulladékok könnyebb kezelését szolgáló eljárást dolgoznak ki a szegedi ELI-ALPS kutatóközpont lézerrendszerének felhasználásával, a kormány a projektet nemzeti kutatási programként 3,6 milliárd forinttal támogatja.

Az utóbbi néhány évben a lézeres részecskegyorsításban bekövetkezett jelentős fejlődésre támaszkodva Gerard Mourou és Tajima Toshiki professzorok egy olyan javaslatot dolgoztak ki, amely a problémát lézeres gyorsításon alapuló neutronforrással kívánja megoldani. Az elvégzett számítógépes szimulációk azt mutatták, hogy a demonstrációs kísérletek megvalósítására a legjobb esélyt jelenleg a szegedi ELI-ALPS kutatóközpontban található lézer rendszer adja.

Gerard Mourou elmondta: fontos problémáról, a nukleáris energia felhasználásának lehetőségeiről tartottak megbeszélést. Mint mondta, azt látják a magyar kormány részéről, hogy nagyon tiszta jövőképpel rendelkezik ebben a kérdésben.

Címlapról ajánljuk
Nagyobb-e most az orosz fenyegetettség Magyarországon? Demkó Attila válaszol

Nagyobb-e most az orosz fenyegetettség Magyarországon? Demkó Attila válaszol

Magyarország eddig nem volt terepe az orosz hibrid hadviselésnek, a magyar külpolitika változásával, ebben is történhet változás – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője.

Sportközgazdász a magyar olimpiai álomról: tízezer milliárd forint és rengeteg munka

Magyarország mellett hat ország jelezte rendezési szándékát a 2036-os nyári olimpiára és paralimpiára. A budapesti központú rendezés mellett India, Katar, a Dél-afrikai Köztársaság, a Koreai Köztársaság, Németország és Törökország érdeklődik a lehetőség iránt. A jelentkezés hivatalos határideje október vége. Az esélyekről és a tervezhető költségekről Szabados Gábor sportközgazdászt kérdezte az InfoRádió.
Kitört a pánik: súlyos incidens történt Oroszországban - Tényleg veszélyben van a világ?

Kitört a pánik: súlyos incidens történt Oroszországban - Tényleg veszélyben van a világ?

Rejtélyes baktérium szabadult el Oroszországban pár napja: egy fiatal kutatási asszisztens meghalt, erős a gyanúja annak, hogy pestis jutott ki egy veszélyes kórokozókkal foglalkozó laborból, lezártak több intézményt, körülbelül 200 ember került karanténba. Az üggyel kapcsolatosan kisebb-nagyobb pánik alakult ki nemzetközi szinten, még Donald Trump amerikai elnök is megszólalt, segítséget ajánlott Oroszországnak. Mekkora lehet a valós veszély? Egyelőre nagyon kevés konkrétumot tudni, rengeteg a komoly kockázat, de eddig több tényező is van, amely arra mutat, hogy nagyobb az információs térben zajló felhajtás, mint az indokolt lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×