Kiszelly Zoltán politológus az InfoRádiónak nyilatkozva kifejtette, hogy az előzetesen prognosztizált feltételezés, miszerint a magas részvétel az ellenzéknek kedvez, nem jött be. Köszönhető ez annak is, hogy a mostani választáson a kormánypárt is tudott mozgósítani.
"Egy másik ilyen beidegződésünk volt, hogy Budapest eldönti a választásokat, most meg pont azt láttuk, hogy a vidéki kistelepülések, és kisvárosok voltak azok, ahol a magasabb részvétel inkább a kormánypárt mellett döntött"
- mondta Kiszelly Zoltán.
Taktikai szavazás, vagy összefogás, vagy egyik se?
Elmondása szerint az is látható volt, hogy az ellenzék részéről a visszalépés-taktikázás nem volt egy kiforrott dolog. "Tavaly Angliában próbálkoztak hasonló taktikai szavazással - egyébként ott is eredménytelenül - nálunk is próbálkoztak ezzel a taktikai módszerrel, nálunk sem jött be"- hangsúlyozta a politológus.
Kiszelly Zoltán elmondta, hogy 2014-ben a baloldal teljes összefogással próbálkozott, egy miniszterelnök-jelölt, egy lista, választókerületenként egy jelölt, de az sem jött be akkor, kétharmadot eredményezett. Most koordinált indulással próbálkoztak, kiegészítve a taktikai szavazással, de ez sem jött be.
"Tehát azt látjuk, hogy az ellenzéknek tovább kell keresnie azt a megoldást, amit ebben a választási rendszerben a Fidesz-KDNP pártszövetséggel szemben eredményesen alkalmazni tudnának"
- mondta a politológus.
Az ellenzék feladata
Kiszelly Zoltán szerint az alaphelyzet ugyanaz maradt az ellenzéki térfélen, és ugyanazokat a problémákat cipelik az új parlamenti ciklusba, amit 2010 óta.
"A Jobbik ugyan önállóan a legerősebb ellenzéki párt, de nem tudott váltópárti szerepbe jutni. Ráadásul az MSZP és a DK, az utódpárt, illetve az utódpárt utódpártja nagyjából ugyanolyan erős együtt, mint a Jobbik,
tehát azt látjuk, hogy a baloldal és a Jobbik között még mindig nem dőlt el a verseny"
- hangsúlyozta Kiszelly Zoltán.
A politológus elmondta, hogy a Jobbik és a baloldal mellett azonban az új pártok, és a mikropártok között is van versengés, hiszen az LMP, a Momentum, a Párbeszéd és az Együtt valamilyen módon ugyanazokra a szavazókra pályázik, tehát ugyanazok a versenyhelyzetek maradnak a pártok között.
"Az ellenzéki térfélen a 2014-es helyzet megismétlését várom, ez azt jelenti, hogy a jövő májusi európai választásokig inkább külön indulnak az ellenzéki pártok, hiszen ott a listás választáson önállóan meg tudnak méretkezni, és a 2019 októberi helyhatósági választások előtt várható az összefogás, vagy a koordinálásnak az újabb felvonása,
amikor a tapasztalatokból tanulva megkeresik azt a lehetőséget, hogy az általuk nyerhetőnek tartott körzetekben, főként Budapesten és az egyetemi városokban, nagyvárosokban milyen taktikát folytassanak, hogy önkormányzati szinten is meg tudják vetni a lábukat "
- mondta Kiszelly Zoltán.