Kirsten Schwalbe 112 évesen lett Dánia valaha élt legidősebb embere, de alig két nappal a rekord megünneplése után nyilvánosságra került a német megszállás alatt betöltött politikai szerepe: a helyi náci párt tagja volt. Az idős nő azzal védekezett, hogy csak a férje kérésére lett párttag, valójában nem is érdekelte a politika.
Dán történészek szerint azonban Schwalbe korántsem egyszerű pártkatona volt egy olyan szervezetben, amely egyébként nem volt népszerű. Még a megszállás idején is csak valamivel több mint a szavazatok 2 százalékát kapta egy parlamenti választáson. A most napvilágra került dokumentumok szerint Kirsten Schwalbe 1941 augusztusában csatlakozott a Dán Nemzetiszocialista Munkáspárthoz, és két évvel később, 1943 augusztusától a következő év júliusáig a párt holstebrói szervezetének vezetője volt.
Emellett a helyi női tagozatot is irányította, férje pedig szintén vezető tisztséget töltött be. Claus Bundgaard Christensen történész szerint Schwalbe jóval több volt egyszerű pártaktivistánál.
Az asszony először tagadta náci múltját, később pedig azt mondta, alig tudta, mit képvisel a párt. Szerinte
annak idején a feleségek nem foglalkoztak politikával, hanem a férjükre hagyták az ilyen döntéseket.
Férje kérésére lépett be, és egyszerűen rábízta a dolgot.
Az ügy azért is különösen érdekes, mert Dánia német megszállás alatti múltja jóval összetettebb annál, mint amit az ellenállásról és a zsidóság megmentéséről szóló közismert történetek alapján gondolni lehetne.
Történelem
Németország 1940 áprilisában, néhány órányi dán ellenállás után szállta meg az országot. A németek helyén hagyták a dán kormányt, a parlamentet és az államigazgatás jelentős részét, cserébe a dán vezetés gazdasági és politikai együttműködést vállalt. Dánia
- mezőgazdasági termékekkel és ipari árukkal látta el a németeket,
- betiltotta a kommunista pártot, és
- lehetővé tette, hogy dán önkéntesek a Waffen-SS kötelékében harcoljanak.
Később dán kollaboráns rendőri és félkatonai szervezetek is részt vettek az ellenállók üldözésében, feljelentésekben, kínzásokban és gyilkosságokban. A németekkel együttműködő vállalkozások pedig komoly üzleteket kötöttek a megszálló hadsereggel. Közben viszont a dán társadalom jelentős része támogatta az ellenállást, és 1943-ban a lakosság segítségével több mint hétezer zsidó menekült át Svédországba a deportálások elől.
A háború után több mint 13 ezer embert ítéltek el kollaboráció miatt, és 46 férfit kivégeztek. A felelősségre vonás azonban nem terjedt ki automatikusan a náci párt minden tagjára: önmagában a párttagság nem számított bűncselekménynek. A politikai és gazdasági elit pedig gyakorlatilag megúszta az elszámoltatást.
Foltos az életrajzi könyv
Schwalbe múltját a Kristeligt Dagblad című dán lap tárta fel, miután az asszonyról megjelent életrajzi könyv nem tett említést náci kötődéseiről. A kiadó és a szerzők azt mondták, nem tudtak erről az előéletről, és ígéretet tettek arra, hogy a könyv következő kiadásában kiegészítik a történetet. Schwalbe családja szerint az asszonyt mélyen megviselte a sajtóvisszhang, ezért nem kívánnak nyilatkozni.