A McDonalds az amerikai és a globális popkultúra egyik megkerülhetetlen oszlopa. Elég csak a Justin Timerlake dalából készült reklámra gondolni. Vagy a Ponyvaregény című Tarantino-film ikonikus jelentére a burgerek európai és amerikai elnevezéséről.
A jól ismert húspogácsa mellett ugyanakkor Amerika a perek hazája is, és a perek egyik kedvelt céltáblája a McDonald’s gyorsétterem-hálózat. Indítottak már ellene csoportos pert amiatt, hogy marhahús-ízesítést találtak a sültkrumplijában (ami miatt azt nem lehetett volna vegetáriánus ételnek nevezni), a túlórák után elmaradt fizetések nyomán, egy nő pedig azért, mert a gyerekei követelni kezdték a további látogatásokat, hogy meglegyen a Happy Meal gyerekmenü teljes játékkollekciója.
Most pedig azért került célkeresztbe a gyorsétterem-hálózat, mert a vád szerint egy mesterségesintelligencia-eszközt alkalmaz, ami alapján javasolja, hogy a hozzá tartozó franchise-éttermek hogyan állapítsanak meg egyedi árakat. Az ügyészek szerint viszont ezzel megsértették a trösztellenes törvényeket és igazságtalan módon megdrágították a termékeik árát.
A felháborodás hatására a Reuters újságírója beült a kocsijába és burgervásárló turnéra indult New York-ban. Gyorsan szembesült is azzal, hogy az egyik autós étteremben 11 százalékkal többet kellett fizetnie ugyanazért a termékért, mint egy másikban. Egy másik ügyfél szerint Manhattanben 60 százalékkal drágább ugyanaz a McDonald’s-menü, mint Brooklynban. Az, hogy egyes cégek úgynevezett surge-price módszert alkalmaznak, azaz a csúcsidőben vagy a frekventáltabb helyeken időszakosan drágítják a termékeiket, már ismert. Jó példa erre az Egyesült Államokban a Wendy’s burgerlánc, vagy világszerte az Uber-taxi.
Viszont az, hogy immár a mesterséges intelligenciát is bevetik, hogy a lehető legtöbbet facsarják ki a vásárlókból, egy disztópikus világot vetít előre – vélik.
A McDonald’s AI-eszköze miatt október 2-án indítottak pert egy chicagói bíróságon, ahol elhangzott: ez azért lehet illegális, mert az elvileg egymástól független franchise-éttermek bizalmas árazási és eladási adatokat adnak át. „Az eredmény egy algoritmikus árazó rendszer, amely olyan vásárlókat vesz célba, akik már amúgy is anyagi gondokkal küzdenek” – állították a felperesek.
A cég azzal válaszolt, hogy az AI-eszköz nem állítja be automatikusan az árakat az éttermekben, a döntést a tulajdonosok hozzák meg. A védők „a jobb döntéseket segítő, opcionális eszközként” írták le az AI-modellt. Az ügyben nyomozó Reuters állításait pedig „spekulatívnak és információhiányosnak” nevezték.
A hírügynökség viszont úgy találta, hogy nyomás alá helyezték a franchise-rendszerben dolgozó étterem-tulajdonosokat az eszköz használata érdekében, és felszólították őket, hogy jelezzék, mikor hagyják figyelmen kívül az ajánlásokat.