Miközben már többen disztópikus jövőt jósolnak, amelyben a mesterséges intelligencia akár el is pusztíthatja az emberiséget, most egy másik veszély is kirajzolódott. Az, hogy lassan ésszel fel nem fogható összegeket kell költeni majd rá.
Erre az egyik vezető AI-cég, az Anthropic tőzsdei bevezetésének előkészítése utalt. A Reuters által megismert céges tájékoztató szerint a vállalat azt feltételezi, hogy az AI a világgazdaságot mélyebben alakítja majd át, mint annak idején az iparosodás, az elektromosság vagy az internet.
Az Anthropic tavaly még 7,33 milliárd dollárt költött számítási kapacitásra és infrastruktúrára, ami háromszorosa az egy évvel korábbi összegnek, és a teljes működési kiadások több mint felét jelentette.
A következő években viszont már 518 milliárd dollárnyi felhő-, számítástechnikai és infrastrukturális kiadásra vállalt kötelezettséget, azaz a tavalyi összeg 71-szeresére.
Mindezt annak tudatában teszi, hogy a tőzsdei bevezetés akár 2 ezer milliárd dollár fölé is emelheti a vállalat értékét. Ez több mint kétszerese a cég által májusban becsült értéknek. A bevezetés így fontos mérce lehet az egész mesterségesintelligencia-ipar számára, és a rivális OpenAI-t elhagyó szakemberek által létrehozott Anthropic az első olyan nagyobb tőzsdei szereplők egyike lehet, amelyen keresztül a befektetők közvetlenül is fogadhatnak az AI további térnyerésére.
Ami egyeseket bizakodásra, másokat óvatosságra int, az a cég példátlan növekedése és a mérlege. Az árbevétel tavaly több mint 12-szeresére, csaknem 4,6 milliárd dollárra nőtt.
A működési veszteség ugyanakkor 8 milliárd dollár fölé emelkedett, a nettó veszteség pedig megközelítette a 42 milliárdot.
Ennek jelentős része könyvelési tétel volt: a szóban forgó, körülbelül 34 milliárd dollár egy olyan finanszírozási konstrukció értéknövekedéséből származott, amely később Anthropic-részvényekké alakulhat. Vagyis ez az összeg nem egyszerűen a vállalat működésére elköltött pénz – jegyzi meg a Reuters.
Közben tőzsdére készül az Anthropic legnagyobb riválisa, az OpenAI, de a versenyben ott van a Google, a Meta és az Elon Musk érdekeltségébe tartozó xAI is. Az Anthropic és az OpenAI különösen szorosan versenyez az üzleti ügyfelekért, a tehetséges kutatókért és azért, hogy befolyást szerezzen Washingtonban. Az OpenAI júniusban bizalmasan már benyújtotta tőzsdei bevezetési kérelmét, és a Reuters szerint 2027 elején jelenhet meg a tőzsdén.
Az Anthropic növekedésével párhuzamosan azonban egyre több kérdés merül fel a mesterségesintelligencia-rendszerek biztonságával kapcsolatban is.
A vállalat saját kutatásai szerint a fejlettebb, egyre önállóbb modellek ellenőrzött tesztekben váratlan és potenciálisan káros módon viselkedhetnek: például szabotálhatnak kódot, csalást segíthetnek elő vagy manipulálhatják az információkat. A vezérigazgató, Dario Amodei korábban arra szólította fel a fejlesztőket, hogy lassítsák az új képességek bevezetését, amíg ezekre a kockázatokra nem találnak megfelelő megoldásokat.
A Trump-kormányzatban – amely ellenzi az ágazat fékezését – a céget egyrészt „baloldali” jelzővel illetik, másrészt azt emlegetik: a lassítás éppenséggel jól jönne neki és a többi, zárt forráskodú AI-t kínáló cégnek, mert konzerválná a vezető pozíciójukat.
Közben, a lassításról szóló javaslatok ellenére a vállalat továbbra is gyors ütemben fejleszt: a múlt héten mutatta be új Opus 5.5 modelljét, amivel újabb kihívást indézett az OpenAI-nak (ahonnan az Anthropic alapítói érkeztek).
Az Anthropic tőzsdei bevezetése egyben azt is megmutathatja, hogy a befektetők meddig hajlandók finanszírozni az AI-ipar rendkívül költséges növekedését.
A cégnek tavaly év végén több mint 20 milliárd dollár készpénze, illetve rövid távú befektetése volt, miközben legnagyobb ügyfelei közül több nem kötötte magát hosszú távú szerződéssel.
A vállalat maga is figyelmeztetett: ezek az ügyfelek akár csökkenthetik vagy teljesen leállíthatják a mesterséges intelligenciára fordított kiadásaikat.