Fokozatosan csökkenti kínai jelenlétét a Microsoft. Az amerikai technológiai óriás az elmúlt öt évben már legalább 15 irodát és vegyesvállalatot zárt be az országban, és 2023-ban még a teljes kivonulást is mérlegelte. Kínát azonban egyelőre nem hagyja el: a mesterséges intelligencia fejlődése és a külföldön terjeszkedő kínai vállalatok igényei miatt továbbra is fontos piacnak tekinti.
A Microsoft helyzete Kínában az elmúlt évtizedben alapvetően megváltozott. 2010-ben még elképzelhetetlennek tűnt, hogy elhagyja az országot. Amikor a Google akkor kivonult a cenzúra és a kibertámadások miatt, a Microsoft vezetői ezt túlzott reakciónak tartották.
Most viszont már ez az amerikai technológiai vállalat is egyre óvatosabb. A kínai piac 2024-ben a cég globális bevételének mindössze másfél százalékát adta, miközben Peking 2017 óta tudatosan ösztönzi a hazai szoftverek használatát. A kínai fejlesztők így egyre versenyképesebb alternatívákat kínálnak a Windows-zal és az Office-szal szemben.
A Microsoft helyzetét nehezítik az amerikai technológiai exportkorlátozások is. Ezek különösen a felhőszolgáltatások és a mesterséges intelligencia területén korlátozzák a vállalat mozgásterét Kínában. Közben a kínai állami szervek egyre kevésbé részesítik előnyben a külföldi technológiákat.
A Reuters hat, 2023 és 26 között kiadott kínai közbeszerzési ajánlást vizsgált meg. Ezek közül öt egyáltalán nem ajánlotta a Microsoftot, a hatodik pedig említette a Windows 10 kínai kormányzati verzióját, de megjegyezte, hogy annak használata „további felhasználási követelmények" hatálya alá esik.
A megfelelés hiánya nem jelenti azt, hogy a termékeket betiltanák, azonban az azokat használó kínai tisztviselőket fokozott biztonsági ellenőrzéseknek és további eljárásoknak vetik alá.
A cég mégsem távozik, azt állítva, hogy a külföldi cégekre vonatkozó szabályozásnak eleget téve működik. Alain Crozier, a vállalat egykori kínai vezetője azt mondta: a tech cégek közül Peking a Microsofttal tartja fent az egyik legszorosabb kapcsolatot. Bill Gatest 1994-ben például maga Csiang Cö-min akkori elnök fogadta és azt tanácsolta a cégalapítónak, hogy tanulmányozza a kínai történelmet. „A geopolitika miatt vannak napok, amikor nehezebb a helyzet… de válsághelyzetbe sosem kerültünk" – tette hozzá Crozier.
A Microsoft ezért most inkább arra koncentrál, hogy olyan kínai vállalatokat szolgáljon ki, amelyek külföldön is működnek. Ilyen például a TikTok tulajdonosa, a ByteDance, amelynek nemzetközi működéséhez nyugati technológiákra és felhőszolgáltatásokra is szüksége van. A Microsoft Azure révén kínai vállalatok olyan nyugati mesterségesintelligencia-modellekhez is hozzáférhetnek, amelyek közvetlenül nem működnek a kínai piacon.
A cégnek ráadásul jelentős szerepe volt a kínai technológiai szakember-utánpótlás nevelésében.
Kutatóközpontjának egykori munkatársai között vannak a kínai mesterségesintelligencia-ipar későbbi vezetői, köztük a SenseTime és a DeepSeek szakemberei is.
Az amerikai exportkorlátozások azonban ezt a kutatási együttműködést is megnehezítették.
A vállalat 2024-ben mintegy ezer vezető mérnökének ajánlotta fel, hogy az Egyesült Államokba vagy más nyugati országokba költözhet. Csak körülbelül egyharmaduk élt a lehetőséggel. Sokan inkább kínai egyetemeken és technológiai cégeknél folytatták munkájukat.
A Microsoft tehát nem szakít Kínával, hanem átalakítja ottani jelenlétét. Kevesebb hangsúlyt helyez azokra a területekre, ahol a politikai és kereskedelmi kockázatok túl nagyok, és egyre inkább a felhőszolgáltatásokra, a mesterséges intelligenciára, valamint a nemzetközi piacokon terjeszkedő kínai vállalatokra összpontosít.