Az amerikai hadsereg európai parancsnoka úgy látja: a jelenlegi erőforrások mellett az Egyesült Államok hosszabb távon már nem tudja ugyanazzal az intenzitással védeni Izraelt egy újabb iráni rakétatámadás esetén.
Alexus Grynkewich tábornok kiszivárgott feljegyzésében azt írta: ha nem vezényelnek újabb hadihajót – egy rombolót – a térségbe, akkor olyan helyzet állhat elő, hogy választania kell az Egyesült Államok saját területe és Izrael védelme között. A Washington Post szerint a dokumentum a Pentagon vezetése számára készült, de kiszivárgott az amerikai sajtóhoz.
Az Egyesült Államok évek óta öt, fejlett radarokkal és rakétaelhárító rendszerekkel felszerelt rombolót tart készenlétben a Földközi-tenger keleti medencéjében.
Ezek nemcsak az iráni rakéták, hanem a jemeni húszik által indított drónok és robotrepülőgépek elfogásában is szerepet játszanak. Egy hatodik romboló érkezését ugyan még erre az évre tervezik, de a hajó késik, miközben a meglévő egységek hónapok óta folyamatosan le vannak kötve.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy Donald Trump amerikai elnök a tűzszünet összeomlása után ismét tengeri blokádot rendelt el Irán ellen. Emiatt repülőgép-hordozók és legalább tizenegy romboló teljesít szolgálatot az Arab-tengeren és a Hormuzi-szoros környékén. Az amerikai haditengerészetnek egyszerre kell fenntartania a blokádot, biztosítania a kereskedelmi hajózási útvonalakat, és támogatni Izrael védelmét.
A Washington Post már májusban arról írt, hogy egy Pentagon-értékelés szerint az Egyesült Államok Izrael védelmében több korszerű rakétaelfogó fegyvert használt fel, mint maga Izrael. Amerikai tisztviselők a lapnak most arról beszéltek, hogy nemcsak a légvédelmi rakéták, hanem a nagy hatótávolságú precíziós fegyverek készlete is gyors ütemben fogy. Egy névtelenséget kérő védelmi illetékes úgy fogalmazott:
„Nincs elegendő fegyverünk ahhoz, hogy biztonságosan fenntartsunk egy újabb nagyszabású hadműveletet, és nem vagyok biztos benne, hogy ezt a Fehér Ház teljes mértékben érzékeli.”
Mindeközben Donald Trump a hétvégén azt állította, hogy az utolsó pillanatban lefújt egy újabb nagyszabású támadást Irán ellen, mert Teherán és több közel-keleti ország jelezte: közel lehet egy megállapodás. Az amerikai elnök szerint ennek része lehet a Hormuzi-szoros teljes újranyitása és az iráni atomprogram korlátozása is. Néhány nappal korábban azonban még energetikai létesítmények és feltételezett nukleáris célpontok elleni amerikai-izraeli csapásokat helyezett kilátásba. Teheránban viszont tagadták, hogy közel az alku.
A Pentagon hivatalosan nem kommentálta a kiszivárgott feljegyzést. Pete Hegseth védelmi miniszter ugyanakkor korábban elismerte: az Irán elleni műveletek eddig mintegy 37 és fél milliárd dollárba kerültek Washingtonnak. Ez csaknem nyolcmilliárddal több a májusban becsült összegnél. A miniszter ezért további 87 milliárd dolláros pótköltségvetési forrást kért a Kongresszustól, amelynek nagy részét közel-keleti katonai műveletekre fordítanák.