Nyitókép: Getty Images/ffikretow

Oroszország-Ukrajna Afrikában is?

Infostart / InfoRádió - Szvetnik Endre (London)
2026. július 17. 20:37
Oroszország szerint Ukrajna Afrikában frontot nyitott Moszkva ellen. Az orosz külügy állítása szerint ukrán katonai kiképzők több afrikai országban is jelen vannak, és részt vesznek helyi fegyveres csoportok felkészítésében. Kijev ezeket a vádakat korábban rendre visszautasította.

Az orosz külügyminiszter-helyettes szerint Ukrajna úgynevezett „második frontot” próbál nyitni Oroszországgal szemben Afrikában. Georgij Boriszenko a TASZSZ állami hírügynökségnek azt mondta: ukrán katonai kiképzők több afrikai országban is megjelentek.

Az orosz média egyenesen „ukrán zsoldosoknak” titulálta őket és az egyik lap terepruhás férfi képével illusztrálta az erről szóló cikket - a harcos karján az ukrán címer, a Trizub tetoválás látható.

Az orosz külügyi illetékes Mali példáját említette, ahol állítása szerint ukrán instruktorok iszlamista fegyvereseket tanítanak drónok használatára. Moszkva azt állítja, hogy az országban áprilisban indított, 10-12 ezer fős támadásban ukrán és európai zsoldosok is részt vettek a tuareg szeparatisták és az al-Kaidához kötődő dzsihadista szervezetek oldalán.

Az orosz védelmi minisztérium szerint a támadást a mali hadsereg és az úgynevezett Afrikai Hadtest közösen verte vissza és a támadók 2500 főt veszítettek. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a néhai Jevgenyij Prigozsin hírhedt „magánvédelmi” cége, a Wagner emberei viszont a kormány szolgálatában állnak fegyverben. Ők már korábban súlyos veszteségeket szenvedtek, amikor szinte pontosan két éve 84 harcosukat ölték meg egy hasonló rajtaütésben. A támadásban 47 mali kormánykatona is meghalt.

A BBC akkor azt írta: „Ukrajna komoly diplomáciai árat fizethet az orosz hadicégre súlyos csapást mérő szeparatista lázadók támogatásáért”. A 2004-es incidens idején Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés, a GUR szóvivője úgy fogalmazott, hogy a tuareg harcosok „szükséges információt és nem csak információt kaptak az orosz háborús bűnösök elleni sikeres művelethez”.

A témát pedig most újra elővette Boriszenko orosz külügyminiszterhelyettes, aki Líbia kapcsán is súlyos vádakat fogalmazott meg. Azt állította, hogy az ukrán kiképzők nemcsak a helyi erőket oktatják drónok alkalmazására, hanem közük volt ahhoz a márciusi támadáshoz is, amelyben súlyos kár érte az Arctic Metagaz nevű orosz tartályhajót a Földközi-tengeren, Málta közelében. Az esetről az Inforádió is beszámolt. Oroszország szerint a támadást ukrán tengeri drónokkal hajtották végre, és terrorcselekménynek minősítette az incidenst.

Moszkva korábban Szudánban is ukrán jelenlétről beszélt. A szudáni hadsereg tavaly azt közölte, hogy a harcok során ukrán és kolumbiai zsoldosokat öltek meg, akik a lázadó, úgynevezett Gyorsreagálású Erők oldalán harcoltak. Ez a formáció tavaly októberben sokkolóan kegyetlen tömeggyilkosságokat hajtott végre az elfoglalt El Faser, észak-darfúri városban, ahol nem arab, azaz színesbőrű lakosokat mészároltak le. Ugyanakkor a szudáni kormányerőket is háborús bűnökkel vádolják. Az ukrán és kolumbiai harcosokról szóló állításokat független források nem erősítették meg.

Oroszország eközben hangsúlyozza: saját katonai jelenléte afrikai országokban kétoldalú megállapodásokon alapul. Az orosz védelmi minisztérium alá tartozó Afrikai Hadtest Mali mellett Burkina Fasóban és Nigerben is működik, hivatalosan „a helyi hadseregek kiképzését és a terrorizmus elleni műveletek támogatását végzi”. Közben Kijev az elmúlt években következetesen tagadta az orosz állításokat, hogy katonái vagy zsoldosok afrikai fegyveres konfliktusokban vennének részt.