A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) szerint az új AI adatközpontokba történő, „eltúlzott” befektetések és ezek átláthatatlan, kölcsönökből történő finanszírozása olyan pénzügyi válságot idézhet elő, mint a 20 évvel ezelőtti globális hitelezési krízis.
A BIS szerint egyre nagyobb a fenyegetés a pénzpiacokon a nagy mesterséges intellgencia cégek, az úgynevezett „árnyékbankok" és az adatközpontok építői közötti nehezen átlátható pénzügyi kapcsolatok miatt.
A szervezet figyelmeztetett: ha a legnagyobb technológiai vállalatok – az úgynevezett hyperscalerek – visszafogják vagy leállítják a jelenlegi, intenzív kapacitásnövelési programjaikat, akkor szinte azonnal komoly veszteségeket lát majd az ellátási lánc több szereplője. A forráselvonás miatt egyre nehezebben tudnák törleszteni hiteleiket, ami láncreakciót indíthatna el a pénzügyi rendszerben – jegyezte meg a Telegraph című lap.
A BIS szerint a kockázatokat tovább növeli, hogy
a mesterséges intelligencia-szektor finanszírozása sokszor átláthatatlan, ezért nehéz felmérni, hol halmozódtak fel a legnagyobb veszélyek.
A bank vezérigazgatója, Pablo Hernández de Cos szerint egyelőre egyáltalán nem biztos, hogy a mesterséges intelligenciába áramló hatalmas összegek valóban az egész gazdaság javát szolgálják majd. Arra figyelmeztetett: ha alábbhagy az AI-eufória, annak komoly gazdasági következményei lehetnek.
Mint fogalmazott: az egyik legnagyobb veszély az, hogy a vállalatok egymással versenyezve túlzott mértékben építik ki az mesterséges intelligencia-infrastruktúrát, hogy megszerezzék a piacvezető pozíciót. Ha azonban a technológia végül nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, a jelenlegi beruházási hullám hirtelen összeomolhat, ami súlyos makrogazdasági következményekkel járhat.
A BIS mostani figyelmeztetése az eddigi egyik leghatározottabb jelzés, hogy komoly kockázatokat rejt a mesterséges intelligencia körüli befektetési boom. Az angol jegybank már tavaly decemberben arra figyelmeztetett, hogy
a 2008-as pénzügyi válság óta soha nem voltak ennyire túlárazottak a részvények.
A legnagyobb technológiai cégek – köztük az OpenAI és az Nvidia – egyre összetettebb finanszírozási konstrukciókat alkalmaznak. Előfordul például, hogy a chipgyártók hitelt nyújtanak a mesterséges intelligenciát fejlesztő vállalatoknak, amelyek ebből éppen az ő félvezetőiket vásárolják meg.
Közben az úgynevezett árnyékbankrendszer – vagyis a bankokon kívüli hitelalapok és magántőke-befektetők – is óriási összegeket fektet MI-adatközpontok építésébe, hogy kihasználják a technológia iránti növekvő keresletet.
A BIS szerint
a jelenlegi helyzet számos történelmi párhuzamot mutat. Ilyen volt a dotkomlufi a kilencvenes évek végén, a brit vasútépítési láz az 1840-es években, vagy éppen a nagy gazdasági világválságot megelőző „őrült húszas évek”.
Emellett, az államadósságok világszerte történelmi csúcsok közelében járnak, de sok ország a gazdasági növekedés éveiben sem tette rendbe a költségvetését. Ehelyett továbbra is erején felül költekezett, ami egy esetleges gazdasági visszaesés idején különösen sérülékennyé teheti.