Ami a Különvélemény, A közellenség vagy a Szárnyas fejvadász című disztópikus filmekben még fikció volt, kezd egyre inkább elterjedni.
A Disney jól ismert taktikát követve arra apellál:
van, aki a kényelem érdekében elnézi, ha személyes jellemzőit – például az arcképét – lementik.
A cég szerint a kaliforniai vidámparkjába látogatók dönthetnek, azokat a sávokat használják-e, ahol kamerák rögzítik az arcukat, majd a képet egyedi számsorokká alakítják, hogy azonosítsák a vendéget.
A képeket összehasonlítják a korábban – például az éves bérlet első használatakor – készült felvétellel. A Disney szerint a rendszer önkéntes, az adatokat 30 nap után törlik.
Akinek ez nem tetszik, választhatja a hagyományos, emberi beléptetést.
Ezeket a sávokat külön megjelölik a parkok bejáratainál. A cég szerint a cél az, hogy gördülékenyebbé tegyék a bejutást és megakadályozzák a jegyekkel való visszaéléseket, ugyanakkor az Independent című lapnak elismerték: teljesen biztonságos rendszer nem létezik.
A „világ legboldogabb helyeként” reklámozott vidámparkhálózat ezzel csatlakozik az egyre szélesebb körben terjedő, kamerás azonosítás gyakorlatához. Hasonló arcfelismerő rendszereket már sportlétesítményekben és arénákban is használnak, például New Yorkban a Madison Square Gardenben.
A látogatók reakciói ugyanakkor vegyesek.
- Van, aki szerint ez már elkerülhetetlen: a rendőrség, a kormányok és egyre több intézmény alkalmazza az arcfelismerést.
- Mások viszont attól tartanak, nem egyértelmű, mire használják az adatokat. Többen azt mondták, nem is tudták, hogy választhatnak, egyszerűen beálltak a sorba és elfogadták az opciót.
Különösen a családosoknál volt negatív a reakció. Volt, aki arról beszélt: a maga esetében még elfogadná a technológiát, de azt nem, hogy a gyerekéről is felvételt készítsenek, és nem volt biztos benne, valóban van-e lehetőség kimaradni.
Szakértők szerint a félelmek nem alaptalanok. Az arcfelismerő rendszerek világszerte terjednek – használják repülőtereken, határátkelőkön, tömegrendezvényeken, sőt egyes városok közterületein is.
A bírálók szerint a technológia elterjedése a megfigyelés „normalizálásához” vezethet,
vagyis ahhoz, hogy az emberek szinte észrevétlenül válnak azonosíthatóvá minden egyes lépésüknél.
Emellett adatvédelmi kockázatok is felmerülnek. Szakértők szerint az ilyen rendszerek különösen értékes célpontot jelentenek a hackerek számára, hiszen biometrikus adatokat gyűjtenek, amelyek – ellentétben egy jelszóval – nem változtathatók meg. Többszázezer jelszót tartalmazó adatbázisokat pedig már eddig is törtek fel a kalózok, mi a garancia arra, hogy ne tudnának-e bejutni biometrikus adatbázisokba is?
Aggályait fogalmazta meg az amerikai Polgárijogi Unió is, amiatt, hogy a 2028-as Los Angeles-i olimpián is készülnek az arcfelismerő rendszer használatára.