Látszólag rosszkor indult meg a trend: az iráni háború miatt drágult a benzin és az egekbe szökött a dízel ára. A nagy nemzetközi autógyárak épp ezelőtt kezdték el visszafogni a részben rájuk kényszerít elektromos átállási programot, mert nagy veszteségekre számítanak miatta.
A Financial Times jelentése szerint legkevesebb 12 globális gyártó húzta be képletesen szólva a kéziféket, azért, mert „makacsul tartja magát a belső égésű motorok iránti kereslet”. Egy további fontos ok: az Egyesült Államokban és Európában feladták a totális elektromos váltást forszírozó törvényeket.
A múlt héten a Honda döntött úgy, hogy megkegyelmez a belső égésű motoros autóknak – egy időre. A japán cég eddig azt tervezte, hogy 2040-re leáll a gyártásukkal. Azt is jelezte, hogy az elektromos program nyomán 16 milliárd dolláros veszteségekkel számol a következő két évben. A Mercedes-Benz, a Ford, a Stellantis és a Volvo is leparkolta a totális elektromos átállásról szóló terveit.
Az FT megjegyzi, hogy a gyártók sorában most a BMW-hez tartozó Rolls-Royce jelezte, hogy 2030 után is fog gyártani benzines meghajtású autókat.
A luxusmárkák között a Bentley és a Lotus és a középkategóriás Audi és Porsche már korábban jegelte az elképzelést, hogy négy év múlva már az összes új autója, vagy legalább 4/5-dük elektromos meghajtású lesz.
Ezek a gyártók úgy módosították terveiket, hogy kiterjesztik a hibrid-elektromos modellek gyártását.
A Volkswagen által birtokolt Lamborghini közben leállította első, teljesen elektromos modellje, a Lanzador gyártási terveit. Az elképzelés eddig az volt, hogy az első darabok 2030-ban jelennek meg a piacon.
„A Lamborghinit vezetők számára az érzelmi kapocs az, ahogyan vibrál az autó, ahogy vezeted, ahogy fékezel... a teljesen elektromos kocsik elutasításának egyik legnagyobb oka az, hogy eltűnt a motor hangja” – mondta Stephan Winkleman, a cég vezérigazgatója.
Egy ilyen hatalmas hajót, mint az autóipar csak lassan lehet új irányba kormányozni és emiatt most kezdenek megjelenni a szabályozók által korábban diktált elektromos átállás eredményei. Az amúgy is lassan reagáló luxus-szegmensben a Rolls-Royce rukkolt ki 2023-ban első elektromos modelljével, a Ferrari pedig májusban kezdi el fogadni a megrendeléseit első, teljesen elektromos autójára. A Bentley első elektromos kocsija pedig csak jövőre jön ki.
Közben változott a világ – az Egyesült Államokban Donald Trump került hatalomra. Az új amerikai kormányzat visszavonta az elektromos kocsik vásárlóinak adott adókedvezményeket, visszafogta a töltőhálózatba történt befektetéseket és még az emissziós határértékeken is lazított – amit követett az Európai Unió hasonló lépése. Az FT számításai szerint az elektromosítási tervek változása 75 milliárd dollárjába került a nemzetközi autópiarnak.