A cseh belügyminisztérium friss adatai szerint jelenleg több mint 397 ezer ukrán állampolgár rendelkezik ideiglenes védelmi státusszal Csehországban. A menekültek összetétele ugyanakkor folyamatosan változik, egyre kevesebb a gyerek, miközben a férfiak aránya növekszik. A hatóságok szerint ez annak köszönhető, hogy az ukrán kormány a nyáron engedélyezte a 18 és 22 év közötti férfiak külföldre utazását. Míg az orosz támadás kezdetén, 2022 tavaszán a férfiak a menekültek mintegy ötödét tették ki, ma már arányuk meghaladja a 33 százalékot.
Vít Rakusan belügyminiszter a kormány szerdai ülése után emlékeztetett: lakosságarányosan továbbra is Csehországban van a legtöbb ukrán menekült az Európai Unióban. Hozzátette: Brüsszel most hivatalosan is elismerte az országot, mint olyan tagállamot, amely „jelentős migrációs helyzettel” néz szembe.
Ennek alapján Csehország mentesülhet az uniós szolidaritási hozzájárulás egy része alól,
amelyet eredetileg a déli országok migrációs terheinek enyhítésére hoztak létre. Rakusan bejelentette, hogy levelet küldött Brüsszelbe, és teljes mentességet kér a befizetések alól. A kérelmet az Európai Unió Tanácsa, vagyis a tagállamok bírálják majd el.
A döntés az Európai Bizottság kedden közzétett, első éves migrációs és menekültügyi jelentése nyomán született. A dokumentum szerint Csehország nem köteles segíteni a déli migrációs terhek viselésében, mivel az ukrajnai háború kezdete óta rendkívüli nyomás nehezedik a menekültügyi rendszerére. A cseh belügyminisztérium kimutatása szerint a menekültek között 92 ezer a kiskorú, 17 ezer a 60 év feletti, a többiek aktív korúak. A nők száma 164 ezer, a férfiaké 124 ezer.
A menekültek gazdasági hozzájárulása is jelentős. A cseh munkaügyi minisztérium adatai szerint az ukrán menekültek a harmadik negyedévben több mint 8 milliárd koronát – vagyis mintegy 131 milliárd forintnak megfelelő összeget – fizettek be adók és illetékek formájában. Ez több mint kétszerese annak, amit ugyanebben az időszakban szociális támogatásként kaptak az államtól. Az állam ugyanis 3,9 milliárd koronát fizetett ki segélyként, vagyis a menekültek befizetései több mint 4 milliárd koronával meghaladták a kiadásokat.
Civil szervezetek arra is rámutattak, hogy az ukrán munkaerő iránt továbbra is nagy a kereslet. Főként olyan pozíciókban dolgoznak, amelyeket korábban nehezen tudtak betölteni. Ugyanakkor még mindig sok a kihasználatlan lehetőség, mivel sok menekült szakmai végzettsége nem érvényesül teljes mértékben a munkaerőpiacon.