A szervezetek hangsúlyozták, hogy Gázában rendszerszintű jogsértések történnek: a katonai műveletek során civilek vesztik életüket, az ellátás és a segélyek igazságos elosztásának rendszere összeomlott, az élelmiszerosztást lövöldözés kíséri, a családokat pedig ismételten erőszakkal telepítik ki. Elmondásuk szerint a humanitárius segítségnyújtás jelenleg elégtelen.
A levélben emlékeztettek arra, hogy a cseh külpolitika értékalapú és jogi kötelezettségeken nyugszik. „A cseh kormány álláspontja, amely kerüli a fent leírt szenvedés okainak megnevezését, elfogadhatatlan és összeegyeztethetetlen a deklarált értékeivel” – tették hozzá. Úgy vélik, a túlzott katonai műveletek, a civilekkel szembeni bánásmód, illetve a polgári infrastruktúra szisztematikus pusztításának elítélése nem jelent részrehajlást. „Ez az alapvető értékek védelmét jelenti, amelyekhez a Cseh Köztársaság régóta ragaszkodik” – írták.
Ezért felszólították a kormányt, hogy egyértelműen ítélje el a Gázában történő nemzetközi humanitárius jogsértéseket,
beleértve az elkülönítés, az arányosság és a megelőző intézkedések elveinek megszegését, valamint utasítsa el a lakosság kényszerkitelepítésére vonatkozó terveket. Emellett azt kérik, hogy a kormány használja ki diplomáciai eszközeit annak érdekében, hogy a konfliktus mindkét fele tartsa tiszteletben a nemzetközi humanitárius jogot – ideértve a túszok szabadon bocsátását –, tartós tűzszünetet érjenek el, és biztosítsák a civilek védelmét.
Jan Lipavský cseh külügyminiszter később az X közösségi oldalon közölte, hogy kedden telefonon beszélt jordániai kollégájával és a miniszterelnök-helyettes Ajman Szafadival. „Méltattam Jordánia szerepét a Közel-Keleten zajló békefolyamatban, beleértve az európai humanitárius segélyek Gáza lakosságához való eljuttatásában nyújtott segítséget” – ismertette a beszélgetés tartalmát a miniszter.
Csehország júliusban nem csatlakozott az Európai Bizottság és mintegy harminc ország – köztük Szlovákia – közös nyilatkozatához, amely a Gázai övezetben zajló háború azonnali befejezését sürgette, és elítélte „a civilek embertelen lemészárlását”, valamint a túszok fogva tartását. Petr Fiala cseh miniszterelnök akkor kijelentette, hogy ezt nem tartja hibának, és a cseh álláspont nem értékelhető pusztán annak alapján, hogy nem írta alá a dokumentumot. Hozzátette: Csehország nem huny szemet a Gázai övezetben uralkodó helyzet felett, és megjegyezte, hogy segít a palesztinoknak.