Szlovákiában a munkavállalók havi nominális átlagbére 2024-ben elérte az 1524 eurót, ami éves szinten 6,6 százalékos, vagyis 94 eurós növekedést jelent – számolt be róla a Szlovák Statisztikai Hivatal. Bár a bérek növekedési üteme lelassult, még így is elegendő volt ahhoz, hogy a bérek reálértéken is emelkedjenek – két év visszaesés után 3,7 százalékkal, ami 2019 óta a legmagasabb reálbér-növekedésnek számít. A pozitív tendenciához jelentősen hozzájárult az infláció 2024-es csökkenése 2,8 százalékra, valamint a folyamatosan dinamikus bérnövekedés.
Az átlagbérek tavaly éves szinten nominálisan és reálértéken is emelkedtek a vizsgált 19 ágazatból 18-ban, a legkevésbé az építőiparban, a legjelentősebben pedig a villamosenergia-, gáz- és gőzellátásban. Nyolc ágazatban a reálbér-növekedés meghaladta az 5 százalékot. A 2024-es év során a legtöbb munkavállalót foglalkoztató ágazatok közül az ipar tartotta fenn a legmagasabb növekedési ütemet, ahol a bérek nominálisan 8,5 százalékkal, 1639 euróra emelkedtek.
Bár a statisztikai hivatal adatai szerint az átlagbér alakulása kedvező képet mutat, a reálbérek helyzete ennél összetettebb – áll az XTB piackutató legfrissebb elemzésében. A szlovák reálbérek jelenleg átlagosan 7 százalékkal haladják meg a 2019-es, járvány előtti szintet, de ez a növekedés még mindig nem elegendő. Az érezhetőbb és tartósabb béremelkedéshez elengedhetetlen lenne, hogy Szlovákia megoldja gazdasági strukturális problémáit. Amíg ez nem valósul meg, továbbra is az uniós rangsor végén marad. Az infláció hatására az otthoni megtakarítások értéke az elmúlt években jelentősen csökkent – emelte ki Marek Nemky, az XTB pénzpiaci elemzője.
Erik Tomáš szlovák munkaügyi miniszter kedden azt is bejelentette, hogy jövőre 915 euróra emelkedik a minimálbér, ami közel 100 eurós növekedést jelent. A tárca tavaly fogadtatta el a minimálbér szabályozásáról szóló törvény módosítását, amely szerint 2026-tól a minimálbérnek el kell érnie a az átlagbér legalább 60 százalékát.
A Szlovák Statisztikai Hivatal arról is beszámolt, hogy a munkanélküliségi ráta újabb történelmi mélypontra, 5,3 százalékra esett vissza az országban. Ennek eredményeként a munkakeresők jobb helyzetben indulhatnak a munkabérükről szóló tárgyalások során. Az alacsony termelékenység és a stagnáló német gazdaság azonban akadályozza az erőteljes béremelkedést.