A német Zöldek nyomására az exportorientált gazdaságú Németország feladta az atomenergiát, majd az Ukrajna elleni orosz invázió után az olcsó földgázt is. Emellett pedig tervbe vette a gáztüzelésű kazánok kiiktatását.
Most azonban a kormánykoalícióban két miniszterrel részt vevő Zöldek párt vezetői válságba került. Ahogy Omid Nouripour társelnök közölte, „arra jutottunk, hogy új kezdetre van szükség”. Ezért ő és a párt másik vezetője, Ricarda Lang novemberben leköszön a tisztségéről. Okként a súlyos tartományi választási szerepléseket nevezték meg – a legutóbbi, brandengburgi voksoláson a Zöldek az 5 százalékos küszöb alá esett. Hasonló történt korábban Thüringiában, Szászországban pedig épphogy 5 százalék felett maradt.
Korábban pedig az európai parlamenti választások is arra utaltak, hogy vészesen fogy a Zöldek támogatottsága. A korábbi 20,5 százalékos szavazati arány idén nyárra 12 százalékra esett vissza.
„A brandenburgi eredmény annak bizonyítéka, hogy az évtized legsúlyosabb válságát éli át a párt” – ismerte el Nouripour. Lang ehhez azt tette hozzá, hogy „új arcok kellenek, akik kivezetik a pártot a krízisből”.
Mint a Deutche Welle megjegyezte, öt év alatt a Zöldek egy olyan pártból, amelynek esélye lett volna Németország következő kancellárját adni, olyan szervezetté esett vissza, amely országos szinten épp összehozza a szavazatok 10 százalékát.
2021-ben még közel 15 százalékkal második volt a koalíciós kormánypártok között a Szociáldemokraták mögött, előtte esélye volt, hogy Németország legerősebb pártja legyen. Mostanra viszont a negyedik helyre csúszott vissza.
Melyek az okok? Nem aratott túl nagy népszerűséget a volt társelnök – jelenleg gazdasági és klímaügyi miniszter – Robert Habeck tervezete a gázkazánok betiltásáról, amelyet a párt klímacéljai vezéreltek. Meg is kapta az ország legnépszerűbb bulvárlapjától, a Bildtől a „gázkalapács” megjegyzést, mivel ellenfelei szerint úgy tűnt, hogy a lakástulajdonosoknak drága költségen kell majd lecserélniük a kazánokat. A nukleáris energia feladása és a Zöldek liberálisabb migrációs politikája is feszültséget szült a koalíciós partnerekkel.
A Bloomberg amerikai hírügynökség szerint a párt már tavaly nyáron is válságban volt. Az akkori pártkongresszuson a tagság keményen nekiment két miniszterüknek, Habecknek és Annalena Baerbrocknak, mert igent mondtak a koalíciós kormány szigorúbb bevándorlási szabályaira.
Közben kívülről azzal bírálták őket, hogy „egy ideológiailag motivált elit” részei – például hiába fontos Németországnak az autógyártás, ők támogatták az új, belső égésű motoros autók közelgő tilalmát. A két vezetőt a novemberi pártkongresszuson megválasztott hattagú tanács váltja fel a tervek szerint.