Nyitókép: MTI/AP/Tatan Syuflana

Váratlan helyről kapott támogatást az orosz Telegram-alapító

Infostart / InfoRádió - Szvetnik Endre (London)
2024. augusztus 26. 21:00
A francia hatóságok meghosszabbították „az orosz Facebook” és a Telegram alapítójának vizsgálati fogságát. Felmerül a kérdés, hogy miért most csaptak le Pavel Durovra, aki egyébként francia állampolgár is.

A világ egy részén és különösen a posztszovjet térségben népszerű Telegram alkalmazás alapítója, Pavel Durov szinte ugyanolyan „önsorsrontó makacssággal” szállt le a repülőről, mint néhai honfitársa, Alekszej Navalnij. Az Oroszországból évekkel ezelőtt távozott technológiai guru – aki francia állampolgár is – abban a tudatban érkezett magángépével Párizsba, hogy őrizetbe vehetik. Meg is tették.

Információk szerint a francia hatóságok csalás, drogkereskedelem, szervezett bűnözés, terrorizmus és a kiberzaklatás támogatása miatt vették őrizetbe. Még pontosabban azért, mert a felhasználói privát szféráját másoknál jobban védő Telegram – ahol csak a mobilszámot rögzítik a regisztráláskor – „nem moderálja eléggé” a sértőnek, uszítónak vagy a bűnözéshez kötődőnek tartott tartalmakat. A Telegram a mai napig nem adja el felhasználói adatait, és titkosítja beszélgetéseiket. Durov 300 ezer dollár jutalmat ajánl azoknak, akik fel tudják törni a védelmet.

A 900 millió felhasználóval rendelkező alkalmazás milliárdos társalapítója a tekintélyelvűség elleni és a szólásszabadságért folytatott harc bajnokának tartja magát, és így véli a rivális X gazdája, Elon Musk is, aki Szabadságot Pávelnek (FreePavel) hashtaggel posztolt az esetről.

Durovval a nyugati hatóságoknak addig nem volt baja, amíg a fehérorosz, iráni és más, cenzúrától sújtott demokratikus mozgalmak egyik fő kommunikációs felülete volt a Telegram – amellett, hogy valóban elérhetőek voltak rajta a prostitúcióval, kábítószerkiszállítással és extrém véleményekkel megspékelt tartalmak is.

Emellett a Telegram az orosz-ukrán háború médiaszíntere is, hírhedetten cenzúrálatlan videóival, miközben Zelenszkij ukrán elnök és az orosz háborús bloggerek is használják. Használják még a Hamász-pártiak és az izraeli katonák is, a pár évvel ezelőtti karabahi háború idején pedig különösen felkavaró felvételek jelentek meg rajta.

Egyes orosz illetékesek képmutatással vádolták a franciákat. „kKérik most Durov elengedését vagy hallgatnak?” – utalt Marija Zaharova külügyi szóvivő azokra, akik korábban örültek, hogy a nyugatbarát ellenzékieknek volt egy platformja.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő igyekezett semleges maradni és azt mondta, „még mindig nem világos, mivel vádolják” és tagadta, hogy az Azerbajdzsánból Franciaországba repült Durov összefutott volna Bakuban az oda látogató Putyin orosz elnökkel. Dmitrij Medvegyev volt elnök, a Nemzetbiztonsági Tanács heves kirohanásairól ismert második embere pedig „közös ellenséget” emlegetett, aki számára „Durov is orosz, tehát kiszámíthatatlan és veszélyes”, és talán rájön, hogy hibázott, „mert az ember nem választhatja meg a hazáját”.

A Telegram betiltását először akkor kezdték el szorgalmazni, amikor kiderült, hogy az amerikai Kongresszus épületének 2021. január 6-i ostroma előtt a tüntetők a segítségével is koordináltak, és hogy a technológiai platformok letiltottak egy jobboldali amerikaiak körében népszerű cset-alkalmazást.

Akkor egy amerikai nem kormányzati szervezet perelte be az Apple-t, hogy távolítsa el a Telegramot, de ez a mai napig nem történt meg, és úgy tűnik a franciaországi hírek hatásra sem történik meg.

Bár a 39 éves Durov elveit némileg feladva belement abba, hogy eltávolítsák az Iszlám Államhoz és a jobboldali szélsőségesekhez kötődő tartalmakat, de azt mondja, nem szól bele abba, ami zárt csoportokban folyik.

A technológiai mogul gyerekkora egy részét Olaszországban töltötte orosz és ukrán szüleivel, majd visszatért Oroszországba, ahol a diplomázás után megalkotta a VKontaktye nevű platformot, amelyet „orosz Facebooknak” is neveznek.

2011-ben nem volt hajlandó letiltani az ellenzékiek – például Navalnij – fiókjait és azzal idegesítette a hatóságokat, hogy kiposztolta erről szóló leveleiket. 2014-ben le is mondatták és kénytelen volt eladni a platformot. Ezek után távozott az országból, előbb egy karibi útlevelet begyűjtve, majd egy emirátusi és egy francia állampolgárságot megszerezve.

„Inkább leszek szabad, mint hogy parancsoljanak nekem” – mondta, és Marcus Aurelius római császárt és sztoikus filozófust is idézte: „a férfi álljon egyenesen, és ne mások tartsák úgy”.

Távozása óta jobbára aszkéta életmódot folytatva élt Dubajban. Ismert róla, hogy egyedül él, nem iszik alkoholt, koffeint, nem fogyaszt húst és cukrot. Kidolgozott testéről több fotót is kitett és azt mondta: spermadonorként több mint 100 gyereke lehet világszerte.

És hogy miért pont most csaptak le Durovra a francia hatóságok? Egyelőre nem világos, bár márciusban híre ment, hogy a Telegram kezd nyereségessé válni és bevezethetik a tőzsdére. A nyáron pedig a nagy-britanniai migránsellenes rendbontók és szélsőjobbos aktivisták is a Telegramon kommunikáltak.

Hétfőn Emmanuel Macron francia elnök közölte: "a Telegram vezetőjének letartóztatása Franciaországban egy folyamatban lévő bírósági nyomozás részeként történt. Ez semmiképpen sem politikai döntés".


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Miért csaptak le az orosz tech-gurura a franciák?
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást