A kínai parti őrség hajói két fülöp-szigeteki haditengerészeti kiszolgáló járművet vettek körbe a vitatott hovatartozású, Második Thomas-zátonynál, a Dél-kínai-tengeren. Emellett még legkevesebb tíz motorcsónakra szálltak át.
Ezt állította ifjabb Romero Brawner, a Fülöp-szigetek fegyveres erejének főnöke, aki szerint „kalózkodással” ér fel a tett. Szavai és egy videó szerint a vágó- és szúróeszközökkel – bozótvágókkal, késekkel, baltákkal és kalapácsokkal – felszerelkezett kínaiak meg akarták akadályozni, hogy a filippinók élelmiszert, lőfegyvereket és más készleteket adjanak át a távoli őrposztjuk tagjainak.
A haditengerészek puszta kézzel tartották vissza őket, aminek során levágták egyikük hüvelykujját.
A színhelyen a Fülöp-szigetek egyik hadihajója még 1999-ben futott rá a zátonyra, hogy ezzel erősítse meg területi igényét, csakhogy a zátonyt a kínaiak is magukénak mondják. A Sierra Madre kinézetre egy súlyosan lepusztult, de még működőképes jármű.
A felek szűnni nem akaró szirénazúgás és kiabálás közepette csaptak össze. A kínaiak megrongáltak két fülöp-szigeteki motorcsónakot, fegyvereket, navigációs eszközöket és más készleteket koboztak el. A kínaiak verziója: figyelmeztették a fülöp-szigetekieket, de azok „illetéktelenül” beléptek a területre. A kínai külügyi szóvivő még azt is tagadta, hogy közvetlenül felléptek volna a filippinó matrózokkal szemben.
Bár Kína az egész Dél-kínai-tengert magáénak mondja, egy nemzetközi bírósági ítélet érvénytelennek mondta ki a követelést. A mostani incidens felvetette a kérdést, hogy mikor avatkozik be az Egyesült Államok, amely védelmi szerződést kötött a Fülöp-szigetekkel. Ez ugyanakkor közvetlen konfrontáció lenne Pekinggel.
Elemzők szerint ami történt, nem elég súlyos ahhoz, hogy Washington fellépjen az 1951-es kétoldalú védelmi szerződés alapján. Jose Antonio Cutodio, az Indiai–Csendes-óceáni Kutatások intézetének tagja azt mondta: sajnálatos, hogy valaki elveszítette az ujját, de ez még nem életet veszélyeztető esemény.
„Ha az állomány tagjai vesztenék életüket vagy hajókat süllyesztenének el, az már indok lenne” – tette hozzá. Az illetékes amerikai külügy államtitkár beszélt az eseményről fülöp-szigeteki kollégájával, de az elítélő szavaknál tovább nem mentek.
Joe Biden amerikai elnök egy éve biztosította Manilát, hogy „vasszilárd” az ígéret, hogy Washington megvédi szövetségesét. Abdul Rahman Yaacom, a Lowy Intézet délkelet-ázsia kutatója szerint azonban Washington nem akar eszkalációt és katonai összecsapást Kínával, főleg úgy, hogy leköti Ukrajna, Izrael és a Vörös-tenger”. És nem akar Kína sem, mert nagylétszámú haditengerészete „papírtigris” lehet az amerikaival szemben.