A tavaszi mesterséges elárasztás a kilencedik a sorban, amely a természetvédők, a vízgazdálkodók és az energiavállalatok közötti tárgyalások eredménye. Karolína Sobeková, a Pozsonyi Regionális Természetvédelmi Társulás munkatársa szerint a 15 nap alatt, amikor a vízhozam megemelkedik, a vizes élőhelyek megtelnek, elárasztják az ártéri erdőket, és segítenek kimosni az üledéket a folyócsatornákból, hogy feltáruljon a kavicsos fenék, és javuljon a víz beszivárgása a mederkőzetekbe. „Csak így tudjuk életben tartani az árterületi ökoszisztémákat ezen a technikailag érintett területen. Ez egy nagyon fontos terület a biodiverzitás szempontjából. A klímaválság idején ez az egyik fontos dolog, amit a természetünkért tehetünk” – mutatott rá Sobeková.
A természetvédőknek hosszú évekig tartó küzdelem után sikerült elérniük, hogy a bősi vízerőmű üzemeltetői végre annyi vizet engedjenek a felvízcsatornából az ágrendszerbe, amennyi a szárazföldi Duna-delta revitalizálása szempontjából elengedhetetlenül szükséges. A vízerőmű üzembe helyezése óta eddig még soha nem fordult elő, hogy ilyen sokáig ennyi víz jutott volna az ágrendszerbe.
Juraj Hajdú hidrobiológus, a szlovák állami természetvédelmi hatóság munkatársa a napunk.sk hírportálnak elmondta, hogy megfelelő vízhozamú, rendszeres árasztás esetén visszatérhetnek a Duna ágrendszerébe olyan védett halfajok is, amelyek a vízerőmű üzembe helyezése után szinte teljesen eltűntek a területről, például a lápi póc, a réti csík, illetve a horgászok által kedvelt fogassüllő. „A vízi élőlények, halak, rákok, puhatestűek elszaporodásával keletkező táplálékbőség fő haszonélvezői pedig a vízimadarak, így a mesterséges árasztás nekik is kedvez” – mutatott rá Hajdú, hangsúlyozva, hogy a megfelelő vízdinamika biztosítása nélkül nem állítható vissza a korábbi biodiverzitás a térségben.
A hírportál szerint a szlovák természetvédelmi hatóság képviselői mindent el fognak követni annak érdekében, hogy a nagyobb vízhozamú árasztás a jövőben bekerüljön a bősi vízerőmű hosszú távú üzemeltetési rendjébe, vagyis, hogy általános gyakorlattá váljon, és ne kelljen minden alkalommal külön engedélyeztetni. A jelenlegi üzemeltetési rend, amely a rendkívüli árasztást lehetővé teszi, csak az idei évre szól. A bősi vízerőmű új üzemeltetési rendjét csak az aktuális rendkívüli árasztás adatainak kiértékelése után készítik el, de előtte még egyeztetnek minden érintett féllel. Az elfogadása 2024 utolsó negyedévében esedékes.